„Párkány (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
a helyesírás AWB |
||
36. sor:
A várostól északkeletre a [[Kovácspataki-hegyek]] (szlovák nevén 'Burda') [[Tűzhányó|vulkanikus]] sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a [[Hegyfarok]] természetvédelmi terület, a helyiek [[Bor (ital)|bortermelő]] területe határolja.
Az éves átlaghőmérséklet +10,8
== Nevének eredete ==
52. sor:
A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először [[1595]]-ben foglalták el, de a török [[1605]]-ben visszafoglalta. [[1662]]. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám [[érsekújvár]]i kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. [[1683]]. október 9-én a [[párkányi csata]] során [[III. János lengyel király|Sobieski]] [[lengyelek|lengyel]] serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.
Helyi hagyomány szerint [[1546]]-tól, tehát a [[török hódoltság]] kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet [[1724]]-ben kapott a település [[III. Károly magyar király|III. Károly király]]tól, amely évi négy országos vásár ([[Szent György]], [[Szent Bertalan]], [[Simon apostol|Szent Simon]] és [[Júdás apostol|Júda]], valamint [[Szent Luca]] napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.
1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az [[1895]]-ben átadott [[Mária Valéria híd]] által Párkány igazi, nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.<br />A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Esztergom vármegye]] [[Párkányi járás]]ának székhelye volt.
176. sor:
== Nevezetességei ==
* A várost Esztergommal összekötő hajóhidat [[1842]]-ben [[Kopácsy József]] [[esztergomi érsek]] állíttatta, a helyére épített [[Mária Valéria híd|Mária Valéria-hidat]] [[1944]]-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként [[2000]]-[[2001]]-ben építették újjá.
* A nyári hónapokban több ezer üdülő számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb '''termálfürdője''' (8 szabadtéri és fedett medencével), a 24 hektáron elterülő [[Vadas termálfürdő]]. Az [[1973]]-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7
* Nevezetes vásárok közé tartozik a párkányi [[Simon-Júda-vásár]]. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi '''őszi nagy vásár''' ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan mennek át, nemcsak Esztergomból, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkák.
* [[III. János lengyel király]] bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei [[Barta Gyula]] képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.<ref>Tudósítás a Szabad Újság 2009. október 7-i lapszámában.</ref>
| |||