„Heckenast Gusztáv (nyomdász)” változatai közötti eltérés

(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8))
(→‎Életútja: Üzenet)
{{idézet2|''"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a [[Pesti Hírlap]]nak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"'' | [[Kossuth Lajos]]}}
 
[[1848]]. [[március 15.|március 15-én]] az ő nyomdájában nyomtatták ki a [[Nemzeti dal]]t és a [[12 pont|Tizenkét pont]]ot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött [[Beniczkyné Bajza Lenke|Bajza Lenke]] írónővel, [[Bajza József (költő)|Bajza József]] költő lányával, akitől később elvált. <Később újra megnősült, második (?) felesége Jurenák Stefánia volt.-->
 
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között [[Berzsenyi Dániel]], [[Csokonai Vitéz Mihály]], [[Kisfaludy Károly]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Vajda János (költő)|Vajda János]], [[Jókai Mór]], [[Jósika Miklós]] írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot ([[Magyar Remekírók]]). Alapítója volt a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]nak. [[1873]]-ban a cégét eladta a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulatnak]], majd [[Pozsony]]ban telepedett le, ahol haláláig élt.
51 582

szerkesztés