Heckenast Gusztáv (nyomdász)
Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.
| Heckenast Gusztáv | |
 | |
| Született |
1811. szeptember 2.[1][2] Kassa[3] |
| Elhunyt |
1878. április 12. (66 évesen)[1] Pozsony[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Beniczkyné Bajza Lenke |
| Szülei | Heckenast Mihály |
| Foglalkozása | kiadó |
| Sírhelye | Cemetery Goat gate |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heckenast Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletútjaSzerkesztés
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Otto Wigand könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.
Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadvány[5] jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
| „ | "Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" | ” |
| – Kossuth Lajos | ||
1848. március 15-én a Landererrel közös kiadójuk nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1853. április 11-én Pesten, a Deák téri evangélikus templomban feleségül vette Lövészi Terézt.[6] 1854-ben házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől később elvált.
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. 1873-ban eladta vállalatát, amelynek utódja Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. lett. Ezután Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.
Rokonsága a Vörösmarty családdalSzerkesztés
| Csajághy János (1780–1846) | Takó Zsuzsanna (1788–1859) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vörösmarty Mihály (1800–1855) | Csajághy Laura (1825–1882) | Csajághy Júlia (1817–1887) | Bajza József (1804–1858) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vörösmarty Béla (1844–1904) | Vörösmarty Mihály (1845–1848) | Vörösmarty Ilona (1846–1910) | Széll Kálmán (1843–1915) | Vörösmarty Erzsébet (1847–1879) | Vörösmarty Irma (1848–1849) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Széll Ilona (1868–1945) | Heckenast Gusztáv (1811–1878) | Beniczkyné Bajza Lenke (1839–1905) | Beniczky Ferenc (1833–1905) | Bajza Jenő (1840–1863) | Bajza Irén (1843) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Budapesti árvízkönyv, books.google.hu
- ↑ A Pest-Deák téri magyar evang. egyházközség házassági anyakönyve 4/1853. folyószám.
ForrásokSzerkesztés
- Fitz József: A magyar nyomdászat, 1848-1849, mek.niif.hu
További információkSzerkesztés
- Miért súgott LANDERER? Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, ujszo.com
- Könyvfejedelmek Budapesten, huszadikszazad.hu
- Könyvkereskedők a régi Váci utcában
- Látható és láthatatlan március 15.