„Pontosság és precizitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
|||
6. sor:
Ha az észlelés, vagy mérés többszöri megismétlése hasonló eredményt ad, akkor csak '''precizitás'''ról beszélünk. Precíz az a mérés, amelynek eredménye ''reprodukálható'', azaz a mérést ''megismételve'' ugyanaz az eredmény jön ki. Két ismételten azonos eredmény még nem jelenti azt, hogy a mérés pontos is, hiszen lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy a mérőeszköz mindkét mérés során ugyanannyit torzított. A precizitás azonban legalább annyit jelent, hogy a [[mérőeszköz]] által kiadott eredmény nem véletlenszerű, hanem a mért tárgy tulajdonságaitól függ, legfeljebb eltorzítottan.
Amikor észlelésről, vagy mérésről beszélünk, minden olyan eljárást figyelembe veszünk, amely növeli az észlelés vagy mérés megbízhatóságát. Ilyen lehet bármely összehasonlítás, vagy számítási eljárás.<ref name=Taylor>{{cite book |title=An Introduction to Error Analysis: The Study of Uncertainties in Physical Measurements |author=John Robert Taylor |url=https://books.google.com/books?id=giFQcZub80oC&pg=PA128 |pages=128-129 |isbn=093570275X |year=1999 |publisher=University Science Books}}</ref>
A mérés eredménye lehet pontos, de nem precíz; lehet precíz, de nem pontos. A mérés eredményét állandó nagyságú torzítás, vagy véletlen szóródás hamisíthatja meg. A mellékelt ábra erősen eltúlozza a valódi érték és a helyes érték eltérését. A méréstechnikai rutinban a valódi érték többnyire a mért adatok szóródásán belülre esik.
15. sor:
Az itt látható céltáblákon láthatjuk, milyen különbség van a két fogalom között. A fenti ábrán a lövedékek becsapódási helyéből elég jó következtetést lehet levonni arra: hol a céltábla közepe. Lejjebb a lövedékek egymást követő helyre csapódtak be ugyan, de félreérthető becslést adnak a céltábla közepére vonatkozóan.
Ha egyetlen nyílvesszőt lőttünk volna ki, és a precizitás feltételei fennállnának, az eredmény azonos volna a további nyílvesszők kilövése esetén. Ha szorosan összekötözött nyílvesszőket lőnénk ki, azok egyetlen pont körül csapódnának be, de nem feltétlenül a céltábla közepén. Ez tehát precíz ugyan, de nem feltétlenül pontos.
Ugyanakkor lehetetlen pontosságot elérni egyedi mérésekkel precizitás nélkül. A találatok átlagos helye jó becslése volna a céltábla közepének, de az egyedi találatok pontatlanok volnának
22. sor:
==A pontosság és precizitás számszerűsítése==
Elvileg a mérőeszköznek pontosnak is és precíznek is kellene lennie. A mérési folyamatnak nyomonkövethetőnek kell lennie
Gyakran hivatkoznak a precizitásra a [[szórásnégyzet]] [[reciprok]]aként, míg más irodalmi források a [[normál eloszlás]] "egy szigma" konfidencia intervallumát értik alatta. Ez a megközelítés szükségessé teszi az átlag és a szórás kiszámítását. Ekkor a precizitás kifejezője az ''átlag szórása''.
30. sor:
*kombinálnunk kell mindezt a precizitás növelésével
A tudományos és a műszaki gyakorlatban a pontosság és a precizitás értékét az értékes jegyek számával szokás jelezni. Például 843,6 m, illetve 843,0 m egyaránt feltételezi a 0,05 m intervallumot (az utolsó számjegy a tizedek helyi értékén áll). Ezért 8436 körül az intervallum 0,5 m (az utolsó értékes jegy most az egyesek helyén áll).
Az afféle mérési eredmény, mint 8000 m, – a nullás számjegyekkel, és tizedespont nélkül, – megtévesztő. Ennek elkerülése céljából helyesebb ezt a számot így jelölni: "8,0 × 10<sup>3</sup> m". Ez azt jelenti, hogy az első nullás számjegyet ismerjük, vagyis az eredmény intervalluma 50 m széles. Vagy "8,000 × 10<sup>3</sup> m" azt jelenti: az eredmény intervalluma 0,5 m széles.
115. sor:
* [http://digipac.ca/chemical/sigfigs/contents.htm Accuracy and Precision] Pontosság és precizitás
{{Portál|Biológia||Matematika||Pszichológia}}
{{DEFAULTSORT:Pontossagesprecizitas}}
[[Kategória:Biometria]]
| |||