„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés

=== A volt királyi Magyarország helyzete ===

[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] [[Magyarország]]ot fegyverrel visszafoglalt területnek tartotta, nem pedig saját rendi hagyományai által kormányzott országnak. [[Antonio Caraffa]] főhadbiztos [[1687]]-ben [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]] városában rendkívüli törvényszéket állított fel, és mondvacsinált vádak alapján a környékbeli gazdagokat kivégeztette, vagyonukat elkobozta. I. Lipót 1687-ben érvénytelenítette az eperjesi törvényszék ítéleteit, az elkobzott értéket visszatérítette a kivégzettek családjának.

[[1687]]-ben az uralkodó [[1687-es országgyűlés|országgyűlést hívott össze Pozsonyba]], ahol a magyar nemesség lemondott a szabad királyválasztás jogáról és elismerte a [[Habsburg-ház]] férfi ágának örökös jogát a Magyar Királyság trónjára. A küldötteket lemondatták továbbá az [[Aranybulla]] ellenállási záradékában megfogalmazott jogukról is. A bécsi udvar pozícióinak erősödését mutatta, hogy az [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] korabeli királyi hitlevél '''17 pontját 6 pontra szűkítette le'''. A régi hitlevélből kimaradtak az országgyűlés háromévenként megtartására, a magyar ügyeknek magyarok általi intézésére, a nádor választására és hatáskörére, a véghelyek kapitányainak magyar voltára, az idegen zsoldosok kivételére, a vallásszabadságra és általában a vallásügyre vonatkozó határozatok. Csak általánosságban szólt arról, hogy az országlakosokat kiváltságaikban megtartja.<ref>Varga J. János: i.m.. 170. old</ref>