Wikipédia

„Don” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
Kiigazítások
1. sor:
{{egyért0|Ez aE szócikk az orosz folyóról szól. A „DON” toxinról szóló cikket '''[[vomitoxin|itt]]''' találja.}}
{{Folyó infobox ▼
 
|név = Don
▲{{Folyó infobox
| névkép = Don River near Kalininsky.jpg
| képaláírás = A Don a Rosztovi területen ▼
| kép = Don River near Kalininsky.jpg
|forrás = [[Közép-orosz-hátság]], [[Tulai terület]]
▲ | képaláírás = A Don a Rosztovi területen
| forrás torkolat = [[KözépAzovi-orosz-hátságtenger]], [[Tulai területTaganrogi-öböl]]
| országok = [[Oroszország]]▼
| torkolat = [[Azovi-tenger]], [[Taganrogi-öböl]]
| forrásszint = 180▼
▲ | országok = [[Oroszország]]
|hossz = 1950
▲ | forrásszint = 180
| hossz vízhozam = 1950935
| terület = {{formatnum:422000}}▼
| vízhozam = 935
| térkép = Donrivermap.png▼
▲ | terület = {{formatnum:422000}}
▲ | térkép = Donrivermap.png
}}
A '''Don''' – ókori szkíta neve görögösen ''Tanaisz'' (Ταναις); [[orosz nyelv|oroszul]] ''Дон'' [Don]; az– ókori görögöknél ''[[Tanaisz (folyó)|TanaiszOroszország]]'') egyik [[folyó]]ja. [[Oroszország]]ban,Vízgyűjtő vízgyűjtőjétterületét tekintve az [[európa]]i országrész harmadik legnagyobb folyója a [[Volga]] és a [[Káma (folyó)|Káma]] után.▼
 
▲A '''Don''' ([[orosz nyelv|oroszul]] ''Дон'' [Don]; az ókori görögöknél ''[[Tanaisz (folyó)|Tanaisz]]'') [[folyó]] [[Oroszország]]ban, vízgyűjtőjét tekintve az [[európa]]i országrész harmadik legnagyobb folyója a [[Volga]] és a [[Káma (folyó)|Káma]] után.
 
== Földrajz ==
A [[Közép-orosz-hátság]] északi részén ered,. aA [[Tulai terület|Tulai]], a [[Lipecki terület|Lipecki]], a [[Voronyezsi terület|Voronyezsi]], a [[Rosztovi terület|Rosztovi]] és a [[Volgográdi terület]]ekenen folyik keresztül, és [[Rosztov-na-Donu]] alatt, 340 km² területű deltát képezve, ömlik az [[Azovi-tenger]] [[Taganrogi-öböl|Taganrogi-öblébe]]. Medrét [[Kalacs]] városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű [[Cimljanszki víztározó]] alkotja. ▼
 
Alföldi jellegű folyó, esése kicsi, sok kisebb-nagyobb kanyart alkot. Árterülete széles, az alsó szakaszon néhol eléri a 12–15 km-t. A folyó csaknem teljes hosszábanhosszúságában a jobb oldali partfal magas, a bal part síkmenedékes, lapos. Alsó szakaszán a folyó esése rendkívül csekély, folyása nagyon lassú („Csendes Don"Don”). ▼
▲A [[Közép-orosz-hátság]] északi részén ered, a [[Tulai terület|Tulai]], a [[Lipecki terület|Lipecki]], a [[Voronyezsi terület|Voronyezsi]], a [[Rosztovi terület|Rosztovi]] és a [[Volgográdi terület]]eken folyik keresztül, és [[Rosztov-na-Donu]] alatt, 340 km² területű deltát képezve ömlik az [[Azovi-tenger]] [[Taganrogi-öböl|Taganrogi-öblébe]]. Medrét [[Kalacs]] városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű [[Cimljanszki víztározó]] alkotja.
 
Vízgyűjtő medencéje az [[erdős sztyeppe|erdős puszta]] és a [[sztyeppe|füves puszta]] övezetében fekszik, ahol kevés a csapadék, ezért vízhozama – a nagy északi folyókhoz képestviszonyítva – igen kicsi, mindössze 935 m³/s. Az éves vízmennyiség 70%-a a tavaszi áradáskor vonul le. A folyó december elején befagy, és az alsó szakaszon kb. 3 hónap után, a felsőn jóval később enged fel.▼
▲Alföldi jellegű folyó, esése kicsi, sok kisebb-nagyobb kanyart alkot. Árterülete széles, az alsó szakaszon néhol eléri a 12–15 km-t. A folyó csaknem teljes hosszában a jobb oldali partfal magas, a bal part sík, lapos. Alsó szakaszán esése rendkívül csekély, folyása nagyon lassú („Csendes Don").
 
A Don nagy része, a torkolattól kb. 1600 km-ig hajózható,. nyáronNyáron a sok zátony miatt a megfelelő mélységet kotrással biztosítják. ▼
▲Vízgyűjtő medencéje az [[erdős sztyeppe]] és a [[sztyeppe]] övezetében fekszik, ahol kevés a csapadék, ezért vízhozama – a nagy északi folyókhoz képest – igen kicsi, 935 m³/s. Az éves vízmennyiség 70%-a a tavaszi áradáskor vonul le. A folyó december elején befagy, és az alsó szakaszon kb. 3 hónap után, a felsőn jóval később enged fel.
 
A folyóDon és a Volga között Kalacsnál 1952-ben megépült hajózható csatorna a Dont is bekapcsolta a [[Balti-tenger|Balti-]], [[Kaszpi-tenger|Kaszpi-]] és [[Fehér-tenger]]t összekötő víziútrendszerbevízi utak rendszerébe.▼
▲A Don nagy része, a torkolattól kb. 1600 km-ig hajózható, nyáron a sok zátony miatt a megfelelő mélységet kotrással biztosítják.
▲A folyó és a Volga között Kalacsnál 1952-ben megépült hajózható csatorna a Dont is bekapcsolta a [[Balti-tenger|Balti-]], [[Kaszpi-tenger|Kaszpi-]] és [[Fehér-tenger]]t összekötő víziútrendszerbe.
 
== TanaiszAz folyóókori Tanaisz ==
Ókori görög forrásokban a Don folyó [[szkíták|szkíta]] neve (görögösen) ''Tanaisz''. [[Vékony Gábor]] – [[Hérodotosz]] tudósításával ellentétben – másként képzeli el a Don vidékének földrajzi leírását.
 
Általában úgy tartják, hogy a Don folyó régi görög neve a ''Tanaisz''. Ez a [[Hérodotosz]] utániaz időkreOlbia valószínűlegvárosából igaz.– [[Vékony Gábor]] feltevése szerint a helyzet összetettebb Hérodotosz esetén. Hérodotosz a [[szkíták|szkíta]] Olbiából – ma [[Ocsakiv]] a Dnyeper-öböl bejáratánál – az [[Urál (hegység)|Urál]] felé haladó karavánútkaravánutat leírásánál egy helyenleírva elmondja, hogy kelet felé, a Tanaiszon átkelve a [[Szarmaták|szauromaták]] földje következik, egy. olyanOlyan terület, amelyenmelyen sem gyümölcstermő, sem vadvadon tenyésző fa nem nő. EzenE a területenvidéken, a [[MeotiszAzovi-tenger|Maiotisz]]tól északraészak felé, 15 napinap járóföldigjáróföldnyi területen laknak a szauromaták, azután pedig a [[budinok]], majd az [[Volga|Oarosz]] folyón túl egy7 pusztaságnap utánjáróföldnyi apusztaság [[tüsszageták]]. Egy másik helyen elmondjakövetkezik, hogy észak felől, a tüsszageták földjéről vagy irányából négy folyó folyik,s a [[Lükoszthüsszageták]], az Oarosz, a '''Tanaisz''' és a [[Szürgisz]]. Ezek alapján Vékony Gábor szerint a folyók a következőképpen azonosíthatók: 1. Donyec felső folyása az Oszkol torkolatáig, 2. az Oszkol és a Donyec az Ajdar torkolatáig, 3. '''az Ajdar és a Donyec a Donig''' 4. a Don. {{refhely|Vékony Őstörténet|162–163. olakóhelye.}}
 
Egy másik helyen Hérodotosz elmondja, hogy észak felől, a thüsszageták földjéről négy folyó igyekszik a Maiotisz felé: a [[Urál (folyó)|Lükosz]], az Oarosz, a ''Tanaisz'' és a [[Donyec|Hürgisz]] vagy Szürgisz.
Alátámasztják ezt a növényföldrajzi adatok, feltéve, hogy a szauromatákat a sztyeppére és nem a félsivatagba akarjuk tenni. Egyrészt a torkolatánál a Don kelet felől folyik, azon átkelni tehát dél felé lehet. Utána hamar végetér a sztyeppe és a félsivatag következik a Don–[[Manics]]–[[Volga]] által határolt területen. Sztyeppe dél felé a Manicstól délre a [[Kubán (folyó)|Kubán]]ig van, észak felé pedig a Don jobb partján, azaz északi oldalán. A sztyeppeövezet azután a Volga–Don-megközelítéstől északra kiterjed a Volgától keletre eső területekre is. {{refhely|RónaTasHonfoglaló|29. o., növényföldrajzi térkép}} ▼
 
Vékony Gábor szerint nevezett folyók ekképpen azonosíthatók: ''1)'' a Donyec felső folyása az Oszkol torkolatáig, ''2)'' az Oszkol és a Donyec az Ajdar torkolatáig, ''3)''  az Ajdar és a Donyec a Donig, ''4)'' a Don.{{refhely|Vékony Őstörténet|162–163. o.}} A Don torkolatvidékéhez nagyjából észak felől érkező „nagyobb folyó”, melynek mindkét partján pusztai növényzet tenyészik, valóban, a Donyec–Ajdar együttese.
A Donba való torkollásától nagyjából észak felől folyó nagyobb folyó, amely mindkét partján sztyeppe van, valóban a Donyec–Ajdar együttese. A ''Tanaisz'' név eredetileg ''Danaid'' volt, amelyben a ''dan-'' 'folyót' jelent ([[avesztai nyelv|avesztai]] ''dánu'', [[oszét nyelv|oszét]] ''don''). Az ''-aid–awed'' elem viszont azonosítható az [[Ajdar]] nevének elejével. A [[Dnyeper]] és a [[Dnyeszter]] neve is hasonló névadást tükröz.{{refhely|Vékony Őstörténet|164. o.}}▼
 
▲AlátámasztjákVékony eztállítását – erősíti meg [[Róna-Tas András]] – alátámasztják a növényföldrajzi adatok, feltéve, hogy a szauromatákatszauromaták lakóhelyét a sztyeppérefüves pusztára, és nem a félsivatagba akarjuk tennihelyezni. Egyrészt a torkolatánál a Don kelet felől folyik, azon átkelni tehát dél felé lehet. UtánaKelet felé hamar végetérvéget ér a sztyeppefüves puszta, és a félsivatag következik, a Don–[[ManicsManyics]]–[[Volga]] által határolt területen. SztyeppeA füves puszta övezete dél felé, a Manicstól délre, a [[Kubán (folyó)|KubánKubány]]ig vanterjed, észak felé pedig a Don jobb partján, azaz északi oldalántalálható. A sztyeppeövezetpusztai övezet azután a Volga–Don-megközelítéstől északra kiterjed a Volgától keletre eső területekre is. {{refhely|RónaTasHonfoglaló|29. o., növényföldrajzi térkép}}
A névnek azonban nem kell iráni eredetet feltenni, mivel az ótörök ''teŋ'' középtörök ''ten'' és ''tin'' fejleményei is ugyanehhez az eredményhez vezetnek.
 
▲A Donba való torkollásától nagyjából észak felől folyó nagyobb folyó, amely mindkét partján sztyeppe van, valóban a Donyec–Ajdar együttese. A ''Tanaisz'' név – Vékony állítása szerint – eredetileg ''Danaid'' volt, amelybens e szó gyöke, a ''dan-'', ''folyót'' jelent ([[avesztai nyelv|avesztai]] ''dánu'', [[oszét nyelv|oszét]] ''don''). Az ''-aid–awed'' elemszóelem viszont azonosítható az [[Ajdar]] nevének elejévelelső szótagjával. A [[Dnyeper]] és a [[Dnyeszter]] neve is, teszi még hozzá Vékony, hasonló névadástalapból vezethető tükrözle.{{refhely|Vékony Őstörténet|164. o.}}
 
A szóban forgó névnek azonban nem kell iráni eredetét feltételezni – folytatja Vékony –, mivel az ótörök ''teŋ'' középtörök ''ten'' és ''tin'' fejleményei is ugyanehhez az eredményhez vezetnek.{{jegyzet*|A görögös ''Tanaisz'' szó végéről a görögben kötelező névszói toldalékot (-isz) lenyesve ''Tana'' alakú szótőhöz jutunk. A nyelvhasonlítás szabályai szerint a képzésük stb. módja szerint rokonított mássalhangzók – jelen esetben ''t'' és ''d'' – helyet cserélhetnek. Ennélfogva a Don szkíta nevének eredeti alakja ''Dana'' lehetett, nem pedig ''Danaid''. A Vékony által említett ''-aid–awed'' szóelemre nincs forrásunk, s az Ajdar ókori nevét sem ismerjük. Hasonlóképpen nem tudunk mit kezdeni a töröknek mondott ''teŋ'' stb. szóalakkal, illetve Vékony ezzel kapcsolatos fejtegetésével. Vékony az egykori görög gyarmatváros helyét is tévesen jelöli meg. Olbia Pontiké romjai a mai Parutyino tőszomszédságában találhatók. Róna-Tas növényföldrajzi viszonyokra alapozott eszmefuttatása szintén gyenge lábakon áll. Nem a korabeli – 2500 évvel ezelőtti –, hanem a mai állapotokat veszi figyelembe.}}
 
== Jelentősebb mellékfolyói ==
48 ⟶ 51 sor:
* [[Volgodonszk]]
* [[Azov (város)|Azov]]
 
== Jegyzetek ==
{{megjegyzések}}
 
== Hivatkozások ==
{{jegyzetekhivatkozások}}
 
== Források ==
57 ⟶ 63 sor:
* {{hely|RónaTasHonfoglaló}} {{RónaTasHonfoglaló}}
 
== További információk ==
{{Fekete-tenger}}
{{nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Don”