„Zólyomberezna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
a Földrajzi név egyértelműsítése |
||
49. sor:
[[1568]]. [[április 28.|április 28]]-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet [[1575]]-ben és [[1578]]-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. [[1588]]-ben a török újra felégette a vidéket, majd [[1612]]-ben pusztító földrengés keletkezett. Az [[1636]]-ban és [[1637]]-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.
Berezna már faluként [[1784]]-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik. [[1805]]-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. [[1848]] és [[1854]] között [[Korpona (Szlovákia)|Korponából]], majd Zólyomból igazgatták.
Vályi András szerint ''" BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító."''<ref>{{Vályi}}</ref>
57. sor:
[[1888]]-tól '''Berezna''', [[1907]]-től '''Zólyomberezna''' néven szerepel.<ref>http://www.cisarik.com/0_Breziny_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html</ref>
[[1910]]-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Zólyomi járás]]ához tartozott. A község békés életét az [[1914]]-ben kitört [[első világháború]] változtatta meg, melyet követően az új csehszlovák állam része lett. A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-[[Korpona (Szlovákia)|Korpona]] vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola.
A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. [[1944]]. [[december 9.|december 9]]-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek [[1945]] márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba [[1949]]-ben vezették be az elektromos áramot.
| |||