„Classic Mac OS” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
 
[[Fájl:Classilla-9.2-on-Mac-OS-9.2.2.png|bélyegkép|A Classilla nevű webböngésző Mac OS 9.2.2-n]]
A „klasszikus” Mac OS legfontosabb jellemzője a parancssoros mód teljes hiánya volt. Bár elismerték Mac OS felhasználóbarátságát, sok kritika érte az első verziókat az egyfeladatos felépítés miatt. Ezt később kooperatív többfeladatos rendszerré fejlesztették, de az idők kihívásának ez sem felelt meg. Hasonlóan sok kritikát kapott a rendszer memóriakezelése és a „kiegészítések” gyakori hibái (Lásd: [[Kiterjesztések konfliktusa]]). Ez utóbbiak arra voltak hivatottak, hogy plusz funkcionalitást adjanak az operációs rendszerhez (például hálózatkezelés, AppleTalk) vagy hardvereszközök használhatóságát biztosítsák (Zip és Jaz meghajtók). Gyakran előfordult, hogy a kiegészítések nem működtek más kiegészítések jelenlétében, vagy a rendszer csak bizonyos betöltési sorrend esetén működött helyesen. Összességében elmondható, hogy egy teljes működő „klasszikus” Mac OS rendszer összerakása sok fáradságba került a felhasználónak.
 
A Mac OS eredetileg a ''Macintosh [[Fájlrendszer|Filerendszer]]t'' (MFS) használta adatainak tárolására. Ez úgynevezett flat file rendszerű volt (minden állomány a gyökérkönyvtárban tárolódik el), az Apple programozóinak csupán annyit sikerült elérni, hogy egy könyvtárszintet képes volt kezelni az MFS. A Macintosh Filerendszert 1985-ben küldte nyugdíjba az Apple, helyére a Hierarchikus Filerendszer (HFS) lépett, amely már kezelt fastruktúrájú könyvtárakat. A filerendszer mai verziója az [[1998]]-ban megjelent HFS+, de a HFS támogatása sem szűnt meg, azonban OS X alatt nem bootolható az ilyen fájlrendszerű partíció.