„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Körös egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
35. sor:
A környék már az [[őskor]] óta lakott. A [[népvándorláskor|népvándorlás]] korából fontos [[Avarok|avar]] leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először [[Anonymus]] említi, Szarvashalom néven. A hajdani [[Árpád-kor]]i falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
1566 után, a [[török hódoltság]] idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai [[szandzsákbég]] [[palánkvár]]at építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a [[Körösök|Körös]]ön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. [[1686]]-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme [[1722]]-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró [[Harruckern János György]] kapta, aki főként [[felvidék]]i jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.
''SZARVAS: "Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik."''
149. sor:
* Itt született [[1877]]-ben [[Elfer Aladár]] magyar belgyógyász, orvosi szakíró (†[[1944]]).
* Itt született [[1885]]-ben [[Székely Mihály (gépészmérnök)|Székely Mihály]], a magyar aviatika úttörője (†[[1959]]).
* Itt született [[1896]]-ban [[Ruzicskay György]] [[Munkácsy Mihály-díj]]as festőművész, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]] (†[[1993]]).
* Itt született [[1897]]-ben [[Lengyel Béla (katona)|Lengyel Béla]] altábornagy, katonatiszt, a [[varsói felkelés]] idején a [[Varsó]] mellett állomásozó II. magyar tartalékhadtest parancsnoka (†[[1988]]).
190 ⟶ 189 sor:
* {{Zászló|Finnország}} [[Keuruu]], [[Finnország]] ([[1983]])
* {{Zászló|Olaszország}} [[Bucine]], [[Olaszország]] ([[2012]])
== Képgaléria ==
| |||