Wikipédia

„Ciklopropán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a kis korr + átfogalmazás
27. sor:
}}
 
A '''ciklopropán''' ([[szén|C]]<sub>3</sub>[[hidrogén|H]]<sub>6</sub>) egy a [[cikloalkáncikloalkánok]] [[molekula]]közé tartozó szerves vegyület, melyben három szénatom gyűrűt alkotva kapcsolódik egymáshoz, valamint egyenként két hidrogénatomhoz. A legegyszerűbb [[cikloalkán]]. Színtelen, [[dietil-éter]]re emlékeztető szagú, kábító, narkotikus hatású gáz.
1,3-diklórpropánból állítható elő [[cink]]kel, [[nátrium-jodid]] jelenlétében. Ez a reakció egy módosított [[Wurtz-szintézis]]nek fogható fel.
A szénatomok közötti kötések jóval gyengébbek, mint egy átlagos kovalens kötés. Ezt a 60°-os szög okozza, amely jóval az átlagos 109,5°-os szög alatt van (sp<sup>3</sup> hibridizált molekulapályák). Azonban feszültsége azért csak kevéssel nagyobb, mint a ciklobutáné (27,6 kJ/mol és 26,4 kJ/mol), mert σ-aromás jelleget mutattak ki nála.
 
Ez a szög-feszültség levonódik a kötési energiából, ezért a vegyület reaktívabb az [[alifásalkánok]] [[alkán]]oknálnál és más cikloalkánoknál ([[ciklopentán]], [[ciklohexán]], [[cikloheptán]]) is.
A természetben nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő.
 
== Kémiai reakciói ==
A ciklopropán kémiai tulajdonságai inkább az [[alkének]], mint az alkánok kémiai tulajdonságaira emlékeztetnek. [[Bróm]]mal a nyílt láncú alkánoktól eltérően [[addíció]]s, és nem [[szubsztitúció]]s reakcióba lép. Az addíció a gyűrű felnyílásával jár, nyílt láncú 1,3-dibrómpropán keletkezik. A brómhoz hasonlóan addícionál [[hidrogén-jodid]]ot és [[hidrogén]]t is. Megvilágítás hatására [[klór]]ral azonban szubsztitúciós reakcióba lép. Katalizátor jelenlétében, vagy hő hatására a gyűrűje felnyílik, [[propilén]]né alakul.
 
== Források és jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciklopropán”