„Liüntika” változatai közötti eltérés

A róla megemlékező egyetlen forrás, a bizánci [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] császár által összeállíttatott ''[[A birodalom kormányzásáról|De Administrando Imperio]]'' 40. fejezete szerint [[894]]-ben Liüntika a [[kabarok]] élén harcolt a [[dunai bolgárok]] ellen, miközben Árpád a fősereggel a [[morvák]]kal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>

 

 

A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik az alább említett Lauentenburch helységnév, amennyiben a későbbi Levente alak összekapcsolható a Liüntika névvel. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett [[Tarkacsu]]ra gondolnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> [[Földes Péter (író)|Földes Péter]] sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az ''árpád'' szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként [[Álmos vezér|Álmos]] viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „''Álmos árpád''” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.<ref>Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 {{ISBN|963-11-2731-1}}</ref>

 

== Liüntika vagy Levente? ==

 

Az 1990-es évek közepétől azonban több szerző újravizsgálta a kérdést<ref name="liuntika_levente">Fehértói Katalin: Árpád-kori ''Levente'' és ''Leue'', ''Lewedi'' személyneveink eredete. Magyar Nyelv, 93. 1997. 426–441. — Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv, 94. 1998. 187–188.</ref>, és megállapította, hogy az eredeti felvetés mellett nem szólnak tartható érvek, így a XI. századi ''Levente'' névforma nem vihető át a IX–X. századi, egyébként is kétes történetiségű ''Liüntika'' névre. Mivel ''Břeclav'' német nevének előtagja a ''Liüntika'' alakból nem vezethető le, ezért a X. századi magyar gyepű kiterjedésének és magyar uralmi viszonyainak feltételezésére sem adhat támpontot. Valójában a ''Lauentenburch'' név előtagjában a szláv ''Lovęta'' személynév vagy a szintén ebből származó ''Lovětici'' törzsnév sejthető<ref name="breclav_lundenburg_etimologia">Hosák, Ladislav – Šrámek, Rudolf: Místní jména na Moravě a ve Slezsku I, A-L. Academia Praha 1970. 118–119.</ref>.

 

== Levente a hunok és törökök között ==

 

 

== Jegyzetek ==