„Romano Guardini” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
(4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ)
 
==Tudományos pályája==
A németországi [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] és [[Tübingen]]ben tanult. [[1910]]-ben szentelték pappá. [[1915]]-ben Freiburgban doktorált, majd 1922-ben Bonnban habilitált. 1923-ban a berlini Humboldt egyetem "Vallásfilozófia és keresztény világnézet" tanszékére került, amelyet [[1939]]-ig, a [[Nemzetiszocializmus|náci]]k általi kényszernyugdíjazásáig vezetett. 1935-ben a nemzetiszocialista Jézus-mítosz ellen fordult, és kiemelte [[Jézus]] zsidó származásának egzisztenciális jelentőségét. A rejtekben átvészelt háborús éveket követően 1945-ben a tübingeni egyetemre hívták, ahol vallásfilozófiát és keresztény világnézetet tanított. 1948-tól egészen nyugdíjazásáig a müncheni egyetemen tanított. Utóda ezen a tanszéken [[Karl Rahner]], a 20. század legnagyobb német teológusa lett. 1962-től egészségi okokból befejezte előadói tevékenységét, ami miatt a [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]]on sem vehetett már részt, pedig felkérése volt a liturgikus bizottságba.
 
[[1968]]. október 1-jén hunyt el. Először a müncheni papi temetőben temették el, majd 1997-ben a müncheni egyetemi templomban helyezték el hamvait. Hagyatékát az általa alapított Bajor Katolikus Akadémia gondozza.
*''A liturgia szelleme''; ford. a Veszprémi növendékpapság Pázmány-köre; Korda, Bp., 1940
*''Örökmécs''; ford. Halamka Gyula; Szt. István Társulat, Bp., 1984
*''Az Úr. Elmélkedések Jézus Krisztus személyéről és életéről''; ford. kieg., átdolg. Csanád Béla; Szt. István Társulat, Bp., 1986 (''(A lelki élet mesterei)'')
*''Az imádság iskolájában''; ford. Nógrádiné Kelemen Katalin / Az imádság iskolája / A liturgia szelleme /
*''Az Úr imádsága''; ford. a Veszprémi Növendékpapság Pázmány-köre, átdolg. Csanád Béla, ford. Lőrinc Imre; Szt. István Társulat, Bp., 1988 (''(A lelki élet mesterei)'')
*''Levelek az önnevelésről''; ford. a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostora; Szt. István Társulat, Bp., 1992
*''Az újkor vége''; ford. Ambrus Gabriella; Vigilia, Bp., 1994 (''(XX. századi keresztény gondolkodók)'')
*''Az élő Isten''; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 1995 (''(Teológia és élet)'')
*''A zsoltárok bölcsessége. Elmélkedések''; ford. Mihály ferences; Budai Ferences Plébánia, Bp., 1999
*''Önmagunk elfogadása''; ford. a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor; Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor, Kismaros, 2001
*''A kereszténység lényege''; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 2002 (''(Teológia és élet)'')
*''"Sehol világ, csak belül...". Rainer Maria Rilke Duinói Elégiáiról''; ford. Görföl Tibor; Új Ember, Bp., 2003
*''Az Úr Krisztus. Elmélkedések Jézus Krisztus személyéről és életéről''; ford. Márton Áron, szerk., utószó Hidvégi Máté, előszó Joseph Ratzinger; Szt. István Társulat, Bp., 2006
 
===Folyóiratban===
*Romano Guardini 1885–1968. Katolikus Szemle 20 (''(1968)'') 373–375.
*Páli Zoltán: A liturgia szelleme. Romano Guardini liturgikus munkássága. Jel 11 (''(1999)'') 9 282-285.
*Szabó Ferenc: Huszonöt éve hunyt el Romano Guardini. Távlatok 15 (''(1994)'') 112-115
*Mezei Balázs: Guardini, Romano. In. Világirodalmi lexikon Budapest: Akad. K., 1992–1996 19. köt. 433–434.
*Zucal, Silvano: Guardini és az erősség erénye. Ford. Horváth Endre. Communio. 8 (''(2000)'') 2 47-69.
*Ancsin István: Guardini - egy elfelejtett reformer; Romano Guardini: Európa - valóság és feladat (''(Ancsin István fordítása)'') [https://web.archive.org/web/20080612083751/http://www.vigilia.hu/archiv.html Vigilia] 66 (''(2001)'') 729-738.
* Máthé Andrea, A költészetértelmezés a filozófia és a teológia vonatkozásában. Recenzió Romano Guardini: "Sehol világ, csak belül…" Rainer Maria Rilke Duinói elégiáiról. in [https://web.archive.org/web/20090619065731/http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=632 Jelenkor]
 
323 558

szerkesztés