„Ujściei csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
korabeli szakszóval ezereskapitány
2. sor:
|név=Ujściei csata
|konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
|időpont=[[1655]]. [[július 24.|július 24]]-[[július 25.|25.]]
|helyszín=[[Ujście]], [[Wieluń]], [[Piła]], a [[Noteć]] és [[Głab]] folyók partján
|eredmény=svéd győzelem
16. sor:
{{1655–60-as északi háború csatái}}
 
Az '''Ujściei csata''' [[Lengyelország]]-[[Litvánia]] és [[Svédország]] közötti ún. [[északi háború (1655–60)|északi háború]] első ütközete [[1655]]. [[július 24.|július 24]]-[[július 25.|25-én]]-én. Az esemény egyik szégyenfoltja a lengyel történelemnek, mivel a betörők előtt a lengyel sereg – rövid ellenállást követően – letette a fegyvert és a [[Svéd Királyság|svéd király]] [[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] alá adta magát.
 
==Előzmények==
[[1655]]-ben a [[X. Károly Gusztáv svéd király]] és a [[Riksdag]] háborút deklarált több mint negyedszázados nyugalom után a [[Lengyel-litvánLengyel–litván unió|lengyel-litvánlengyel–litván állam]] ellen, azon okból, hogy [[II. János Kázmér lengyel király|II. János Kázmér]] igényt támaszt a svéd trónra. A svédek mellé állt a [[brandenburg]]i választó is.<br>
A lengyel haderő nagyobb részét ekkor még keleten az [[oroszok]] és a [[Bohdan Hmelnickij]] vezette [[kozákok]] elleni háború kötötte le Litvániában, [[Ukrajna|Ukrajnában]] és [[Fehéroroszország]]ban, bár aktív szövetségesük volt a [[Krími Tatár Kánság]].<br>
Brandenburg felől egy tekintélyes számú svéd sereg indítottak [[Arfuid Wittemberg]] generális vezetésével. Eközben [[Bogusław Leszczyński]] [[1655]] júniusában kihirdette [[Nagy-Lengyelország]]ban – köztük a [[kaliszi vajdaság|kaliszi]] és a [[poznańi vajdaság|poznańi]] vajdaságokban –, a nemesi felkelést és a parasztokat is hadba szólították.
28. sor:
 
==A lengyelek hadállása==
Röviddel Grudziński megérkezése után egy másik lengyel főúr, [[Krzysztof Opaliński]] poznańi vajda is a sereghez csatlakozott. Ők ketten lettek a parancsnokok, azonban nekik is hiányos harci tapasztalataik voltak. Igazi hadvezető képességekkel csak az alacsonyabb rangú kapitányok és ezredeskapitányokezereskapitányok bírtak. Köztük volt [[Władysław Skoraszowski]], akinek tanácsára a vajdák eljártak. A lengyel sereg három helyen ütött tábort: [[Piła]], [[Wieluń]] és [[Ujście]] mellett. Skoraszowski elképzelése szerint ezt a három pontot kell megerősíteni, továbbá az előttük elterülő két folyó, a [[Noteć]] és [[Głab]] szakaszának gázlói előtt sáncokat ásni. A táborok szorosan egymás mellett álltak, hogy hatékonyabb tudják kivédeni a támadásokat. Amelyik ponton az ellenség átkel, arra teljes erővel rá kell csapni. A főpontot Ujście képezte, itt volt a poznańi vajda főhadiszállása.<br>
Az eddig beérkezett csapatokból a lengyelek már több mint tizennégyezer embert tettek ki.