„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

'''Árpád''' ([[845]] – [[907]]. [[július]] eleje) a magyar törzsszövetség [[Nagyfejedelem|nagyfejedelme]]<ref>VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati műve, amit az utókor a De Administrando Imperio ( DAI – A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a '''’nagyfejedelem’''' jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados, György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089 </ref> volt a [[honfoglalás]] idején – melynek során a magyarok [[Etelköz]]ből a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] települtek.<ref>Bíborbanszületett Konstantin szerint ''megasz arkhón''</ref><ref name=csorba>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> [[Kézai Simon]] [[a hét vezér]] közé sorolta. Tőle származnak az [[Árpád-ház]] [[uralkodó]]i, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak [[Magyarország]]on. Életének számos részlete vitatott, mivel a különböző források ellentmondanak egymásnak. A honfoglalás alatt betöltött vezető szerepét több későbbi krónika hangsúlyozza.