„Medici Katalin francia királyné” változatai közötti eltérés

[[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] [[1560]]. [[december 5.|december 5-i]] halála után [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] néven tízéves öccse lett anyja gyámkodásával az új francia király. A beteges gyermekkirály [[Chenonceau]]–ban lakott és anyja féltékenyen őrködött felette; vezérelve a maga és a [[Valois-ház|Valois]]–k hatalmának megóvásától. Mint [[régens]], politikai célja az, hogy a vallási konfliktusokon ([[1562]]. [[március 1.]]) felülemelkedve nemzeti egységet hozzon létre. Kormányzása azonban politikai intrikákban merül ki, és akaratát képtelen a vallási és feudális csoportosulásokra rákényszeríteni.<ref name="k">http://www.mult-kor.hu/szulinapon.php – URL hozzáférés</ref> A vallási kérdés azonban politikai és hatalmi kérdésekkel fonódott össze. Mindkét tábor (a [[Bourbon-ház|Bourbon]]–család és a lotaringiai hercegi ház leszármazottai) befolyása alá akarta vonni a királyi hatalmat, és meg akarta növelni a saját rendi önállóságát. A régens Medici Katalin pedig egyik párt túlsúlyát sem akarta elfogadni a királyi hatalom felett, ezért igyekezett bármelyik megerősödése esetén a másikat kijátszani ellene. A környező államok is bekapcsolódtak a küzdelembe: a spanyolok a [[Római katolikus egyház|katolikusokat]], [[Angol Királyság|Anglia]] és néhány protestáns német állam pedig a [[hugenották]]at támogatta. Az [[1570]]-es, [[Saint-germaini béke (1570)|saint-germaini egyezséget]] követően [[Gaspard de Coligny]] admirális a királyi udvarba került, s elnyerte a király bizalmát. Ennek birtokában nagy terveket szőtt, [[Francia Királyság|Franciaország]] külső helyzetének megváltoztatására, valamint a spanyol veszély leküzdésére.

 

 

[[Fájl:Anjou 1570louvre.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|[[III. Henrik francia király]] ([[1570]] k.)]]