„Brassópojána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) |
a 0 |
||
19. sor:
==Nevének eredete==
A román ''poiană'' szláv eredetű szó, mely erdei tisztást jelent.<ref>{{cite web |url=http://dexonline.ro/definitie/poiana |title=poiană |accessdate=20181211 |publisher=Dictionar Explicativ}}</ref> Ennélfogva a ''Poiana Brașov'' jelentése Brassó-tisztás. A magyar név a ''poiană'' fonetikus átírásából származik, és már a 15. században Polyánként ismerték a helyet.<ref name=aranka>{{cite book |editor=Biró Annamária |title=Aranka György Erdély-története |pages=86–89 |year=2010 |publisher=Erdélyi Múzeum Egyesület |location=Kolozsvár |isbn=9786068178097 |url=http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/25037/EME_ETF264_ArankaGyorgy-ErdelyTortenete.pdf}}</ref> Latin nyelvű okmányokban ''Pratum Walachorum'', vagyis Oláhok rétje, ugyanis már a középkortól román pásztorok használták legelőként a helyet.{{refhely|Pavalache|79–80. o.|azonos=P79}}
A német elnevezés (''Schulerau'', vagyis Diák-berek) a Keresztényhavas német nevéből ered – ''Schuler[gebirge]'', azaz Diák[havas], mivel egykoron a hegy és környéke az 1541-ben alapított brassói német tannyelvű líceum tulajdonjoga volt (lásd a Története fejezetet). Az ''au'' gyakori német [[Földrajzi köznév|földrajzi utótag]] „berek, vízparti terület, árterület, sziget” jelentéssel.<ref>{{cite web |last=Maurnböck-Mosser |first=Ute |title=Zum Grundwortverzeichnis |url=http://www.ute.at/cms/haus-und-hofnamen/zum-grundwortverzeichnis.html |accessdate=20181211 |publisher=ute.at}}</ref> A német név hatására a 20. századig magyarul is gyakran ''Schuler-rétnek'' nevezték.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Brassó |url={{MEK|00000/00060/html/015/pc001591.html#9}} |elérés ideje=20180211}}</ref>▼
Egyéb román elnevezései ''Poiana Soareului'' (Nap tisztása),<ref name=mex>{{cite web |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&s_id=137035 |title=Cel mai vechi locuitor din Poiana Brașov |accessdate=20181211 |last=Onciu |first=Camelia |date=20140523 |publisher=Monitorul Expres}}</ref> ''Poiana Postăvarului'' (Keresztényhavas tisztása),<ref name=epuran>{{cite book |last=Epuran |first=Gheorghe |title=Țara Bârsei |pages=89–94 |year=1962 |publisher=Editura Uniunii de Cultură Fizică și Sport |location=Bukarest |language=román}}</ref> 1950 és 1960 között pedig ''Poiana Stalin'' (Sztálin-tisztás; ugyanebben az időszakban Brassót ''Orașul Stalin''-ként, vagyis Sztálinvárosként ismerték).<ref name=uni51>{{cite web |url=https://www1.agerpres.ro/flux-documentare/2016/01/28/breaking-news-ul-de-altadata-65-de-ani-de-la-jocurile-mondiale-universitare-de-iarna-de-la-poiana-brasov-08-17-00 |first=Irina Andreea |last=Cristea |title=65 de ani de la Jocurile Mondiale Universitare de iarnă de la Poiana Brașov |date=20160128 |accessdate=20181211 |publisher=Agerpres}}</ref>
▲A német elnevezés (''Schulerau'', vagyis Diák-berek) a Keresztényhavas német nevéből ered – ''Schuler[gebirge]'', azaz Diák[havas], mivel egykoron a hegy és környéke az 1541-ben alapított brassói német tannyelvű líceum tulajdonjoga volt (lásd a Története fejezetet). Az ''au'' gyakori német [[Földrajzi köznév|földrajzi utótag]] „berek, vízparti terület, árterület, sziget” jelentéssel.<ref>{{cite web |last=Maurnböck-Mosser |first=Ute |title=Zum Grundwortverzeichnis |url=http://www.ute.at/cms/haus-und-hofnamen/zum-grundwortverzeichnis.html |accessdate=20181211 |publisher=ute.at}}</ref> A német név hatására a 20. századig magyarul is gyakran ''Schuler-rétnek'' nevezték.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Brassó |url={{MEK|00000/00060/html/015/pc001591.html#9}} |elérés ideje=20180211}}</ref>
==Földrajz==
37. sor:
Felsőpojána (románul ''Poiana de Sus'', németül ''Hintere Schulerau'' vagy ''Kleine Schulerau'') 950–1050 méteres magasságon van. Délkeleten a Keresztényhavas fő gerincének meredek oldala magasodik, mely több, mint 450 méterrel emelkedik a telep fölé. Délnyugaton az 1100 méter körüli Pisiac, a fő gerinc egyik nyúlványa határolja, nyugat felé pedig alacsonyabb vonulatok.{{refhely|azonos=B8}} Itt található a szállodák és sportlétesítmények legtöbbje.
Ettől északra, egy erdős nyergen túl, 890–950 méteres magasságban helyezkedik el Alsópojána (románul ''Poiana Mare'',<ref group="m">Alsópojánát románul eredetileg Poiana Mare-nak, azaz Nagy-tisztásnak hívják (lásd {{refmutat|Bălteanu|10. o}}), ugyanis ez a nagyobbik a két medence közül. Azonban idővel a köznyelvben felcserélődtek a nevek:
A Keresztényhavast főleg [[késő jura]] kori fehér [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] alkotja. A Pojánai-hegyek középső részén a mészkőréteget [[Kréta (időszak)|késő krétai]] [[Kavicskő|konglomerátum]] borítja, melyre a lankás helyeken – így Felsőpojána és Alsópojána medencéiben is – [[negyedidőszak]]i kavics és homok rakódott.{{refhely|azonos=B8}}{{refhely|Wachner|40–43. o.|azonos=W40}} A [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]] a Keresztényhavas északi oldalát zárt jégtakaró borította, melynek olvadásakor Brassópojána területe mocsaras lett, ugyanis az agyagos föld nem tudta magába szívni a nedvességet. Ennek következtében nem nőtték be fák vagy bokrok; egyes részei (például az Üvegvölgy forrásának környéke) máig mocsarasok.<ref name=adz1>{{cite web |url=http://www.adz.ro/karpatenrundschau/artikel-karpatenrundschau/artikel/die-schulerau-bei-kronstadt/ |title=Zur Geschichte der Schulerau bei Kronstadt |date=20111029 |accessdate=20181211 |first=Uwe |last=Grün |publisher=Allgemeine Deutsche Zeitung}}</ref>
202. sor:
* ''Drumul Roșu'' – 5,8 kilométeres hosszával a 2010-es években Románia leghosszabb sípályája; variánsai további 3 kilométert tesznek ki.<ref name=adevp>{{cite web |first=Simona |last=Suciu |title=Schi la maxim în Poiana Brașov |url=https://adevarul.ro/locale/brasov/video-schi-maxim-poiana-brasov-data-patru-ani-deschis-s-ul-mare-partia-lupului-conditii-excelente-partiile-1_5889d21a5ab6550cb8d0ad99/index.html |publisher=Adevărul |date=20170116 |accessdate=20181211}}</ref> Neve („vörös út”) onnan ered, hogy egy korábban létesített, vörös kereszttel jelölt turistaút közelében húzódik (lásd alább). 1938-ban létesítették; már ekkor úgy tervezték a kialakítását, hogy a telepet és a Keresztényhavas-csúcsot összekötő autóút alapja legyen.{{refhely|azonos=K241}} Népszerű, könnyű-közepes pálya. Szinte végig fenyőerdőben halad, a többi pályával ellentétben, melyek nagy nyitott térségeket szelnek át.{{refhely|Bălteanu|38–46 o.|azonos=B37}}
* ''Sulinar'' – a legrégebben létesített, máig használatban levő pálya; első változatát 1937-ben építették ki.{{refhely|azonos=K266}} Hossza 2,82 kilométer, variánsai 2,7 kilométert tesznek ki.<ref name=adevp/> Az egykori Cristianul Mare menedékház környékéről indul, majd a síterület keleti határát követi. Közepesen nehéz pálya néhány nehéz szakasszal (Zidul Mare, Zidul Mic), melyeket azonban meg lehet kerülni. A Kárpátok egyik legszebb pályájaként tartják számon.{{refhely|azonos=B37}}
* ''Ruia–Subteleferic'' – két pálya, a nehéz Ruia és a közepes Subteleferic összevonásából keletkezett.<ref group="m"> Egyes leírások máig két pályaként tüntetik fel, ezért hét helyett nyolc pályát listáznak.</ref>
* ''Kanzel'' – a legmagasabban fekvő pálya, a hó itt olvad el a legkésőbb.{{refhely|azonos=B37}} A csúcs közeléből indul, és a Sulinarba torkollik, hossza 800 méter.<ref name=adevp/>
* ''Lupului'' – az egykori Cristianul Mare menedékház környékéről indul, majd a síterület keleti határát követi, hossza 2,6 kilométer. A legnehezebb pályaként tartják számon, leghírhedtebb része az ''S-ul mare'' (Nagy S), melyet nem is nyitnak meg minden évben.<ref name=adevp/>
| |||