„Harlow Shapley” változatai közötti eltérés

== Élete, munkássága ==

 

 

[[1907]]-ben [[újságírás]]t akart tanulni a Missouri Egyetemen, de amikor kiderült, hogy a kurzust egy évvel elhalasztják, [[csillagászat]] szakra iratkozott be.

[[Shapley–Curtis-vita]] néven vált ismertté az az esemény, amelyen [[Heber D. Curtis]]-szel vitatkozott a csillagködök és egyéb galaxisok méretéről, illetve arról, hogy azok részei-e galaxisunknak — Shapley úgy gondolta, hogy igen. Ez az 1920-as vita tekinthető az [[extragalaktikus csillagászat]] kezdetének.<ref>"The Scale of the Universe" [http://apod.nasa.gov/diamond_jubilee/1920/cs_nrc.html Shapley, H. and Curtis, H. D., ''Bulletin of the National Research Council'', 2, 169, p. 171-217 (1921)]</ref> Michael Hoskin történész szerint Shapley motivációja a vitában az volt, hogy jó benyomást tegyen a [[Harvard Egyetem|Harvardról]] megjelent küldöttségre, akik igazgatójelöltnek tekintették a [[Harvard College Observatory]] élére.<ref>"The 'Great Debate': What Really Happened" [http://adsabs.harvard.edu/abs/1976JHA.....7..169H Hoskin, M., ''Journal for the History of Astronomy'', 7, 169 (1976)]</ref> A vitát Curtis nyerte — a csillagködök Galaxisunkon kívül vannak.

 

 

Élesen kritizálta [[Edwin Hubble]] megfigyeléseit, amelyekre alapozva azt állította, hogy az univerzumban a Tejútrendszeren kívül számtalan galaxis létezik. Shapley ebben is tévedett; Hubble felfedezése alapvetően átformálta a tudományos világképet.<ref>^ Marcia Bartusiak (2010). ''The Day We Found the Universe''. Random House Digital, Inc. pp. x-xi.</ref>