„IV. Szergiusz pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
'''IV. Szergiusz''' ([[Luni]], ? – [[Róma]], [[1012]]. [[május 12.]]) lépett a [[pápa (egyházfő)|pápai]] trónra a történelem folyamán 144.-ként. Ő is akkor került a legmagasabb egyházi hivatalba, amikor [[Róma|Rómát]] az elnyomó Crescenti család tartotta a markában. Pontifikátusára ez rá is nyomta bélyegét. A nemesi família befolyása miatt nem igazán uralkodhatott.
 
'''Pietro da Albano''' néven látta meg a napvilágotszületett a Rómához közel fekvő ''Luni'' városában. Más források szerint eredeti neve ''Pietro (Martino) Boccapecora'' volt. Emiatt a köznép gyakran nevezte őt disznószájú Péternek, mivel neve hasonlított a [[latin nyelv|latin]] ''bucca porci'' kifejezésre, amely disznószájat jelent. Mindenesetre szegény családban nőtt fel. Apját szintén Péternek nevezték, és Rómában dolgozott cipészként. A szegény sorból való felemelkedést a család egyedül a papi pályában látta. Ezért Péter az [[Isten|Úr]] szolgálatába állt. Értelmével és szorgalmával hamarosan magasabb rangokat is betöltött, míg [[1004]]-ben Albano [[püspök]]ének szentelték fel. Ekkor már a Crescenti család uralkodott Rómában. Amikor [[XVIII. János pápa]] meghalt, a hatalmas família fejének, [[III. Crescenti János|János]] Pétert jelölte a pápai trónra.
 
[[1009]]. [[július 31.|július 31-én]] a zsinat megválasztotta a püspököt az egyház legfőbb tisztségére. Péter ekkor vette fel a ''Szergiusz'' nevet. Pontifikátusát a történelemtudósok kettősséggel jellemzik, ugyanis a korabeli források egy részéből úgy tűnik, hogy ''Szergiusz'' a nemesi család bábjaként uralkodott az egyházon, de másfelől olyan dokumentumok is fennmaradtak, amelyek azt igazolják, hogy az egyházfő támogatta a Crescenti-ellenes pártot. Ez azért is alátámasztható, mert uralkodása alatt több nemes is ''Szergiusz'' védelme alá helyezte birtokát. <br />
 
[[1009]]. [[július 31.|július 31-én]] a zsinat megválasztotta a püspököt az egyház legfőbb tisztségére. Péter ekkor vette fel a ''Szergiusz'' nevet. Pontifikátusát a történelemtudósok kettősséggel jellemzik, ugyanis a korabeli források egy részéből úgy tűnik, hogy ''Szergiusz'' a nemesi család bábjaként uralkodott az egyházon, de másfelől olyan dokumentumok is fennmaradtak, amelyek azt igazolják, hogy az egyházfő támogatta a Crescenti-ellenes pártot. Ez azért is alátámasztható, mert uralkodása alatt több nemes is ''Szergiusz'' védelme alá helyezte birtokát. <br />
Pápaságának azonban kétséget kizáróan fontos tényezője volt a nemesi család befolyása. Csak ritkán hagyhatta el a [[Laterán]]t. Több [[kolostor]]t is felmentett a világi egyház joghatósága alól, és sokat segített az éhező római szegényeken is. Uralkodásának legfontosabb momentuma az a pápai bulla volt, amelyik felszólítja [[Európa]] [[Kereszténység|keresztényeit]], hogy űzzék ki az [[iszlám]] hódítókat a [[Szentföld]]ről. Ez a rendelet vezetett később a [[Keresztes háborúk|keresztes hadjáratokhoz]]. ''Szergiusz'' bullájának apropója az volt, hogy [[1009]]-ben az arab seregek elérték [[Jeruzsálem]]et, és [[al-Hákim bi-Amr Alláh]], [[Fátimida-dinasztia|
[[Fátimida kalifa]] parancsára a pogányok lerombolták a [[Feltámadás Temploma|Feltámadás Templomát]].<br />
 
''Szergiusz'' három évnyi pontifikátus után [[1012]]. [[május 12.|május 12-én]] meghalt. Testét a [[Lateráni bazilika|
Lateráni bazilikában]] helyezték örök nyugalomra.