„Apameia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hamá kormányzóság kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[Fájl:Apamea-VotiveColumn.jpg|bélyegkép|jobbra|260px]]
[[Fájl:Apamea2.JPG|bélyegkép|jobbra|260px]]
'''Apameia''' (görögül: Απάμεια, arabul: أفاميا, vagy Afāmiyā فاميا, Fāmiyā, héberül: אפמיא, Apam) [[Szíria|Szíriában]] található a Gháb-lapályáig terjedő
== Története ==
[[File:Apamea.jpg|bélyegkép|balra|160px|]]
Az [[ékírás]]os emlékek tanúsága szerint egykor a megerősített
Apameia a Szeleukidák alatt Antiochia után Szíria második legnagyobb városává fejlődött. E helyen állomásozott a lovashadsereg nagy része is. A hadsereg akkori adatai [[Sztrabón]] leírásából maradtak fenn: A királyi méneshez 30-ezer kanca, 300 csődör, valamint 500 elefánt tartozott.<br />[[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] [[I. e. 64|64-ben]] foglalta el rombolta le a citadellát, de a város hamarosan újra felépült és a rómaiak tovább is építették, ekkor épült a nagy oszlopsor is.
Az [[2. század|i. u. 2. évszázadban]] antik metropolisznak számított.
[[540]]-ben az újperzsa Szasszanidák égették fel, majd [[II. Khoszroész]] végleg lerombolta. Arabosított nevén Afamia időlegesen a keresztesek, majd Nur ed-Din Zengi fennhatósága alá került, majd az [[Ispotályos lovagrend|ispotályos lovagok]] szállták meg, ekkor szinte elnéptelenedett, a városnak csak az akropolisza vált arab citadellává,
▲Arabosított nevén Afamia időlegesen a keresztesek, majd Nur ed-Din Zengi fennhatósága alá került, majd az ispotályos lovagok szállták meg, ekkor szinte elnéptelenedett, a városnak csak az akropolisza vált arab citadellává, '''Kalaat al-Mudik''' néven. A citadellának azért volt jelentősége, mert Sejzarral szemben feküdt.
== Az antik város ==
22 ⟶ 19 sor:
Romjaiban ugyan, de megmaradt a testes szögletes toronypárral közrefogott északi kapu is.
A várost északról déli irányba egy hatalmas 35 méter széles és 1850 méter hosszú sugárút, a Cardo Maximus keresztezte. Az út két oldalán 7 méter széles, fedett oszlopsor húzódott, kötük 20 méter széles kocsiút vezetett. Az út két oldalán húzódó oszlopsor csavart, barázdált és sima oszlopokból állt, korinthoszi oszlopfővel. Az oszlopok átmérője 50 cm, magassága 11 méter, és 3 méterre sorakoznak egymástól. Ez a világnak valószínű legnagyobbnak tartott kolonnádja, melyet még a rómaiak építettek. A kolonnád közepén két oszlopkonzolt hordott, melyen a felirat szerint egykor Antonius Pius és Lucius Verus szobra állt. Az oszlopsor közepe táján a nyugati oldalon a Szerencse temploma állt, udvarán szentéllyel. A templom mögött a
A citadellával szemben pedig a színház romjai állnak. Ez 145 méter hosszú homlokzatával Szíria és a világ egyik legnagyobb színház létesítménye volt.
|