„Jászberény” változatai közötti eltérés

A [[13. század|13]]–[[14. század]]ban ide érkezett jászokat (akik között ún. [[Pogányság|pogányok]], és [[görögkeleti]] vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző [[szerzetesrend]]ek, de egy jó ideig sikertelenül. [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] és [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a [[ferences]] szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, [[I. Mátyás magyar király|I. (Hunyadi) Mátyás]] király (1458-1490) idejébenuralkodása alatt. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az [[1472]]-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő [[plébánia]] jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török időkben többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek látták elgondozták. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az [[Egri főegyházmegye|egri püspökség]]hez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.

A [[2011]]-es népszámlálás adatai alapján, Jászberényben a lakosság több mint fele (56,4%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref> http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/</ref> Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (51%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma 13 760 fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 62 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] (1 008 fő) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (35 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (10 fő). A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 5 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során az [[ortodox kereszténység|ortodox egyházon]] kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30%), tíz év alatt aszámuk triplájáraháromszorosára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 12,7%-a vallotta magát.<ref> http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/</ref>