Főmenü megnyitása

Módosítások

Már az ókorban is léteztek tragikus szerelmi történetek, amelyekből a ''Rómeó és Júlia'' is merített. Az egyik ilyen Püramusz és Thiszbé története, amit [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] jegyzett le ''Metamorphoses'' című művében. A történettel sok hasonlóságot mutat Shakespeare műve: a szülők gyűlölködnek, Piramusz halottnak hiszi kedvesét.<ref>Halio (1998: 93)</ref> Epheszoszi Xenophón pedig ''Anthia és Habrokomész'' történetét meséli el, ahol a szerelmeseknek el kell szakadniuk egymástól, és beszél egy olyan szerről is, amely halottnak tetteti azt, aki megissza.<ref>Gibbons (1980: 33)</ref>
 
A ''Rómeó és Júlia'' első ismert verzióját [[Masuccio Salernitano]] írta. 1476-ban megjelent '''Il Novellino'' című művében szereplő történetének főhőse Mariotto és Gianozza, akik [[Siena|Sienában]] élnek.<ref name="Hosley"/)> Titokban esketi össze őket egy pap, majd egy összetűzés során meghal a város egyik nemes polgára és Mariottót száműzik, Gianozzát pedig házasságba akarják kényszeríteni. Ugyancsak szerepel benne az eltévedt üzenet és a méreg, de másképp végződik: Mariottót elfogják és lefejezik, Gianozza pedig belehal bánatába.<ref>Gibbons (1980: 33–34); Levenson (2000: 4)</ref>
 
1530-ban [[Luigi da Porto]] ''Giulietta e Romeo'' címmel jelentette meg a történetet ''Historia novellamente ritrovata di due Nobili Amanti'' című művében.<ref name="Moore38_44">Moore (1937: 38–44)</ref> Merítkezett Püramusz és Thiszbé történetéből, valamint [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]] [[Dekameron]]jából. A ma ismert történet több eleme is tőle származik, így például a szerelmesek, a Montecchi és Capulet család neve és a [[Verona (Olaszország)|verona]]i helyszín.<ref name="Hosley">Hosley (1965: 168)</ref> Mercutio, Tybalt és Páris alakjait is megformálta, más névvel. Da Porto igazként tünteti fel a történetet, mely II. Bartolomei della Scala veronai úr idején esett meg (száz évvel korábban, mint ahová Salernitano helyezte). A Montecchi és a Capulet család valóban létezett a [[13. század]]ban, Dante [[Isteni színjáték]]ában említi meg őket.<ref>Moore (1930: 264–277)</ref> Da Porto verziójában Romeo mérget iszik, Giulietta pedig leszúrja magát a fiú tőrével.<ref>Gibbons (1980: 34–35)</ref>
8 365

szerkesztés