„Szalatnai Rezső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: Egyértelműsítés |
zöldből kék |
||
5. sor:
|születési dátum=[[1904]]. [[október 23.]]
|születési hely= [[Nagyszalatna]]
|halál dátuma=[[1977]]. [[március 23.]] {{életkor-holt|1904|10|23|1977|
|halál helye=[[Budapest]]
|nemzetiség=
11. sor:
|feleség=
|férj=
|gyerekek= [[Szalatnai Judit]]
|írói álnév=
|műfaj=próza
27. sor:
Szakolcán volt diák, majd 1926-ban a pozsonyi [[Comenius Egyetem]]en filozófia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött. Az egyik szervezője és szellemi irányítója volt a [[Magyar Végrehajtó Bizottság]] néven működő illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő [[Segélybizottság]]nak.
Kényszerűségből 1948-ban Magyarországra települt át. Itt először a [[Kelet-európai Tudományos Intézet]] tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig, az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtár]] tájékoztatási osztályán dolgozott.
[[A Mi Lapunk]]ban kezdett publikálni és nagy hatása volt a [[Sarló mozgalom|Sarló]] baloldali irányultságára. Később is elsősorban baloldali lapokban ([[A Reggel]], [[Magyar Újság]], [[Magyar Figyelő]], [[Új Szó (folyóirat, 1948–)|Új Szó]], [[Csehszlovákiai Népszava]]), de polgári jellegű irodalmi és elméleti szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban ([[Független Szemle (folyóirat, 1933-1935)|Független Szemle]], [[Magyar Írás]], [[Nyugat]], [[Századok (folyóirat)|Századok]]) közölte írásait.
Számos írásában népszerűsítette a cseh és a szlovák irodalom eredményeit, illetve a magyar irodalommal való kapcsolatukat. Portréban mutatta be például [[Alois Jirásek]]et (1954) és [[Vitĕzslav Nezval]]t (1957). Élete végéig szoros kapcsolatot ápolt a szlovákiai magyar irodalommal. Irodalomtörténeti kutatásokat folytatott és rendszeresen szerepelt publicisztikai írásaival a napi sajtóban is. A személyi kultusz idején nem publikálhatott. 1964-ben ő írta meg az első magyar nyelvű cseh irodalomtörténetet. Több írása megjelent csehül és szlovákul is.
| |||