„Vírus” változatai közötti eltérés

A vírusokat [[Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij|Dmitrij Ivanovszkij]] fedezte fel 1892-ben, amikor a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálta. Az elnevezést – amely a latin ''virus'', méreg szóból származik – [[Martinus Beijerinck]]től kapta 1898-ban.<ref name="Dimmock" /> Máig mintegy 5000 fajukat írták le, de valószínűsíthető számukat több millióra teszik.<ref name="Breitbart M, Rohwer F 2005 278–84">{{cite journal|author=Breitbart M, Rohwer F|title=Here a virus, there a virus, everywhere the same virus?|journal=Trends Microbiol |volume=13|issue=6|pages=278–84|year=2005|pmid=15936660|doi=10.1016/j.tim.2005.04.003}}</ref> A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, létszámukat tekintve a leggyakoribb organizmusok a [[Föld]]ön.<ref name="Lawrence" /><ref>{{cite journal|author=Edwards RA, Rohwer F|title=Viral metagenomics|journal=Nature Reviews Microbiology |volume=3|issue=6|pages=504–10|year=2005|pmid=15886693|doi=10.1038/nrmicro1163}}</ref> A vírusokat a [[mikrobiológia]] egyik ága, a [[virológia]] tanulmányozza.

 

 

Eredetük bizonytalan. Több elmélet is létezik származásuk magyarázására, van, amelyik szerint leegyszerűsödött parazitabaktériumok, vagy a sejtek [[Citoplazma|citoplazmájában]] található [[plazmid]]ok voltak őseik; van olyan vélemény is, hogy együtt alakultak ki a sejtes élettel. Az [[evolúció]]ban fontos szerepet játszanak, általuk lehetővé válik a fajok közötti [[Horizontális géntranszfer|génátadás]].<ref name="Canchaya" /> Élőlény mivoltuk vita tárgya; bár vannak génjeik és alkalmazkodnak környezetükhöz, önálló anyagcserét nem folytatnak.<ref name="ReferenceA">{{cite journal|author = Rybicki, EP|year = 1990|title = The classification of organisms at the edge of life, or problems with virus systematics|journal = S Afr J Sci|volume = 86|pages = 182–186}}</ref>