„Cholnoky Jenő” változatai közötti eltérés

'''Cholnoky Jenő''' ([[Veszprém]], [[1870]]. [[július 23.]] – [[Budapest]], [[1950]]. [[július 5.]]) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, és a magyar [[földrajztudomány|geográfia]] legnagyobb tudósainak egyike.

A Műegyetem[[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemM|űegyetem]] vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást [[Klimm Mihály]] professzor mellett. Közben megismerkedett [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|id. Lóczy Lajossal]], az akkor már világhírű földrajztudóssal és [[Ázsia]]-kutatóval, aki [[1894]]-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére.

[[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Lóczy Lajos]] ajánlására [[1896]]-ban szerény ösztöndíjjal [[Kína|Kínába]] ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a [[Kínai-alföld]] nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a [[Sárga-folyó]] és a [[Jangce]] mederváltozásainak okait, és körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt [[Mandzsúria|Mandzsúriában]], és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolásábrázolást. [[Kína|Kínából]] hazatérve adjunktussá léptették elő. Aés a mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, ésmajd nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták.

Feleségül vette Barrois Petronellát., Háromakitől gyermekükhárom gyermeke született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a [[botanika]] híres tudósa, Tiborból [[Kossuth-díj]]as műegyetemi tanár lett.

[[1905]]-ben a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári tudományegyetemre]] nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1912 augusztus-októberében [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pállal]] nagy körutat tett az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. 15 évet töltött [[Kolozsvár]]on, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta [[Erdély]] természeti viszonyait. Első felesége hosszú betegeskedés után, 1917. márciusában elhunyt. Még ugyanebben az évben feleségül vette a nála 19 évvel fiatalabb, ám már régebb óta jól ismert és egész családja által nagyon szeretett, [[brassó]]i szász származású Fink Idát, aki hűséges társa lett egészen 1945-ben bekövetkezett haláláig.<ref name="ReferenceA">Cholnoky Jenő önéletrajza (Vár ucca tizenhét 1998/2)</ref>

[[1920]]-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, [[Czirbusz Géza|Czirbusz Gézától]], de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást. Rengeteget dolgozott, 20&nbsp;000 oldalnyi jegyzet, számtalan illusztráció maradt fenn utána. Remek előadó volt, fejből,aki felkészülten adott elő tanítványainak. Szorgalmazta hazánkMagyarország nemzetközi bemutatását megfelelő illusztrált ismertetők révén. Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint [[Bulla Béla]], [[Kéz Andor]], [[Szabó Pál Zoltán]], [[Kádár László (földrajztudós)|Kádár László]]. Hetvenéves volt, amikor [[1940]]-ben nyugállományba vonult. A [[második világháború]] végének szörnyűségeit [[Balatonfüred]]en vészelte át. 1945 tavaszán itt esett áldozatul a bevonuló szovjet „felszabadítók” kegyetlenségének második felesége, Ida. Ő azonban otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 évesnyolcvanéves korában bekövetkezett haláláig.<ref name="ReferenceA"/>