„Rudolf magyar király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar LMBT személyek kategória eltávolítva; Magyar LMBT politikusok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
84. sor:
== A török kérdés ==
1578-ban áttette székhelyét Bécsből Prágába (valószínűleg a török előretörés miatt), azt téve meg a [[Német-római Birodalom]] székhelyévé is ( lévén német-római császár). Magyarországra trónra kerülése után kétszer jött el, 1578-ban, és 1583-ban megtartott országgyűlésre (bár a magyar rendek kérték Rudolfot, tartózkodjon többet Magyarországon - 1582. évi VIII. tc.), ott azonban olyan heves viták, kritikák fogalmazódtak meg a kormányzattal szemben, hogy Rudolf soha többé nem jött Magyarországra. A törökkel igyekezett fenntartani a viszonylagos békét ([[Drinápolyi béke (1568)]]) (amely a valóságban háború volt, csupán a nagy hadseregek felvonulása és csaták szüneteltek, az ország továbbra is pusztult a portyázások, dúlások, fosztogatások és csetepaték következtében), amely sikerült is 1591-ig. Erre ösztönözte a kincstár siralmas helyzete, amely ekkor milliós (1578-ban 11 millió frt) adóssággal küszködött. A béke fenntartására intette a kormányzatot [[Schwendi Lázár]], és Rueber János észak magyarországi főkapitányok is, arra hivatkozva, hogy Birodalom nincs felkészülve egy nagy török ellenes háborúra. 1591-ben aztán eljött a pillanat, hogy a bécsi-prágai kormányzat kénytelen volt magát rászánni a törökellenes háborúra, amelyet a [[VIII. Kelemen pápa]] által összehozott [[Szent Liga (1593)]] is támogatott. A [[tizenöt éves háború]] nem hozott átütő sikert, egy
== Titulusai ==
|