„Nizalowski Ernő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Indoklás a vitalapon |
a →Élete: Zöldekről — kékekre |
||
60. sor:
Mint lengyel állampolgár, 1936-ban kétéves katonai szolgálatra bevonult a lengyel hadseregbe, ahol pilótakiképzést kapott. Tartalékos hadnagyi ranggal szerelt le és hazatért Magyarországra. A Függetlenség napilapnál dolgozott ollózó szerkesztőként, és néhány szemesztert elvégzett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Egyetem]] Jogi Karán. 1939 szeptemberében azonban a mozgósítás hírére önkéntesen visszatért [[Lengyelország]]ba. Részt vett a fegyveres harcokban, de hamarosan hadifogságba esett. Több hónapot töltött egy [[malborki vár|marienburgi]] táborban, ahonnan megszökött.
Budapesten csatlakozott ahhoz a [[zugliget]]i tábori csoporthoz, amely [[Antall József (politikus, 1896–1974)|id. Antall József]], a [[Belügyminisztérium]] Menekültügyi Hivatalának vezetője, valamint [[Baló Zoltán]] ezredes (később tábornok), a [[Honvédelmi Minisztérium]] XXI. Osztályának vezetője irányításával lengyel menekültek megsegítésén, illetve külföldre juttatásán fáradozott. 1940-től tolmácsként menekülteket kísért Angliába. Részt vett [[Edward Rydz-Śmigły]] marsall Romániából Svájcba való szöktetésében is, az akciót Kiss Miklós vezette. 1943-tól 10-12 fős csoportokat kísért [[Jugoszlávia|Jugoszlávián]] és [[Olaszország]]on át Lyonba, Franciaországba. Ez utóbbi akciók során kapcsolatba került [[
A háború után katonai és rendőri szolgálatot vállalt. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, 1953-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően nagy nehézségek árán az [[Orion (magyar vállalat)|Orion Gyárban]] helyezkedett el tolmácsként, innen került nyugállományba.
| |||