„Szentmártoni Szabó Géza” változatai közötti eltérés

Szülei: Szabó Géza református lelkész (1920-1990) és Gönczi Erzsébet (1924-2007) református orgonista-kántor. Középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte el, ahol 1969-ben érettségizett. 1969-1971 között a Debreceni Református Teológiai Akadémia hallgatója, 1971-1973 között a [[Budapesti Történeti Múzeum]]ban kisegítő volt. 1973-1978 között az ELTE BTK történelem-latin szakos hallgatója, az Eötvös József Kollégium tagjaként, 1978-ban szerezett diplomát.

1978-1987 között az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban dolgozott. 1984-1986 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa. 1987-től az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992-ben részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1993-ban pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának megalakításában, s mindkettő magyar irodalmi tanszéken néhány évig óraadóként tanított.

1996 óta a ''Régi Magyar Költők Tára 16. századi sorozatá''nak szerkesztője. A ''[http://mamul.btk.mta.hu/ Magyar művelődéstörténeti lexikon]'' (2003-2014) szócikkírója. Kutatási területe: [[Balassi Bálint]] életműve és a XVI. századi magyar irodalom, [[Janus Pannonius]] és a humanista irodalom. 2009-ben felfedezte Janus Pannonius addig felerészben ismert Renatus-panegyricusának teljes szövegét.