„Kőszeg ostroma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.133.176.96 (vita) szerkesztéséről Turokaci szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
a →‎Utolsó segélykérés a főhercegtől: főherceg? 1526-tól magyar király. magyar várostrom cikk, magyar királyhoz írt levél stb. egy stájer tartomány cikkében használjuk inkább a főherceg titulust
108. sor:
Egyik este a védők kiosontak a várból és az egyik tornyot felgyújtottak, de a törököknek a tüzet sikerült eloltaniuk.
 
=== A birodalmi hadsereg összegyűlése ===
=== Utolsó segélykérés a főhercegtől ===
 
Bécs alatt heteken belül hatalmas sereg gyűlt össze. [[R. Várkonyi Ágnes]] 130 ezer főre teszi a sereget, ez azonban még a hatalmas és gazdag Német Birodalom erejét is meghaladta volna, másrészt a német államok hozzáállása miatt aligha lehetett volna a rendelkezésre álló anyagiakból összeállítani ekkora sereget. Liptai Ervin adatai 80 ezer gyalogosról és 6 ezer lovasról számolnak be, amely inkább elfogadható létszám, de ennek ellenére huzamosabb ideig nem maradhatott volna fegyverben, mert ennyi katona eltartását az [[osztrák örökös tartományok]] nem oldhatták meg egymaguk, Németországból pedig aligha lehetett volna utánpótlást remélni.
 
A sereget aFerdinánd főhercegkirály és a császár vezette személyesen. Ebbe a seregbe valamennyi német állam, és nagyobb város küldött különféle létszámú csapatokat. A [[Vatikán|Pápai Állam]] és Spanyolország szintén küldött csapataiból egységeket, jelen voltak Ferdinánd tartományainak erői (amelyek között nemcsak [[németek|német]], hanem [[olaszok|olasz]] és [[szlovének|szlovén]] nemzetiségűek is voltak, elsősorban a stájer, [[tirol]]i és krajnai egységek soraiban). Jelen volt továbbá [[Csehország|Cseh-]] és Morvaország, valamint [[Szilézia]], azonkívül Magyarország és Horvátország fegyveresei is.<br />
Mivel mindenki abban a hiszemben volt, hogy a szultán Bécs ellen jön, ezért el akarták kerülni, hogy újból ostrom alá kerüljön a város. Azonban a birodalmi rendek csak azzal a feltétellel küldtek katonákat Bécs alá, hogy azok nem vonulnak Magyarországra harcolni a szultán ellen, hanem [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]], vagy azon örökös tartományban védik a török támadást, ahová az rázúdul. Emiatt Károly és Ferdinánd nem támadhatta meg a szultán magyar területen, de nyilván ők is kételkedtek egy mindent eldöntő ütközet kimenetelében.
 
Kőszeg ellen a török naponta próbálkozott rohammal. [[Augusztus 27.|Augusztus 27]]-én a szultán általános támadásra adott parancsot. Ezt megismételték másnap hajnalban, ami késő délutánig tartott. Ekkor a törökök négy helyen kitűzték a szultáni zászlót, de végül a védők visszavonulásra kényszerítették őket.<br />
Jurisics az ostrom alatt nem egy ízben küldött ki újabb erősítést kérő leveleket, de a követe számtalanszor eredmény nélkül tért vissza. A főhercegkirály és a császár érdemeit csökkenti, hogy kisebb erősítéseket és némi lőport küldhetett volna a várnak, mivel ez nem jelentett volna nagyobb veszteséget a birodalmi sereg számára, de szemmel láthatóan a két uralkodó és a többi német herceg sem akart egyetlen katonát kockáztatni, nehogy gyengüljön Bécs védelme.<br />
[[Augusztus 28.|Augusztus 28]]-án még egy utolsó levél ment ki a várból a főherceghezkirályhoz. Ebben Jurisics leírja, hogy már csak három mázsa lőpora maradt és embereinek fele már meghalt a harcokban. Tudja ugyanakkor azt is, hogy segítség nem fog soha jönni, így csak az vigasztalja, hogy dicső hősi halált fog halni.
 
De valószínűleg Jurisics, tapasztalt katona révén felmérte, hogy a szultán nem fog Bécs ellen menni, épp a birodalmi hadak nagysága miatt. Ezt kifejtette a többi levelében is. Ehelyett valószínűleg kipusztítja a magyar-osztrák határvidéket, s Bécs ostromára tett ígéretéről azzal fogja a világ figyelmét elterelni, hogy a birodalmiak nem ütköztek meg vele.<br />