„Németh László (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Írói pályája: Németh Judit elhunyt.
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
[[1925]] decemberében a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] novellapályázatán a ''Horváthné meghal'' című paraszttörténetével első díjat nyert.
 
Az év karácsonyán feleségül vette Démusz Ellát ([[1905]]–[[1989]]), Démusz János vendéglős lányát. [[1926]] és [[1944]] között hat lányuk született, közülük ketten csak rövid ideig éltek. Leányai közül Jakabffyné Németh Magdából (1926–) pedagógus; lett. Lakatos Istvánné, Németh ÁgnesbőlÁgnes <ref>Németh Ágnes vegyészmérnök az ELTE Természettudományi karánKarán szerzett vegyészi diplomát., 1960–1995 között a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett oktató- és kutatómunkát.; Édesapjaédesapja, Németh László hagyatékának sajtó alá rendezését végzi., Ennekennek soráneredményeként eddigjelent megjelent ameg Németh László élete levelekben (1901–48) című kötete (1993).</ref> vegyészmérnök; Dörnyei Józsefné, [[Németh Judit (fizikus)|Németh JuditbólJudit]] (1932–2019) fizikus professzor, az MTA-tag ésrendes tagja volt; Németh Csillából (1944–) pedig orvos lett.
 
[[1926]]-tól cikkei, könyvismertetései jelentek meg a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''-ban, a ''[[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlé]]''-ben, a ''Társadalomtudomány''-ban, később az ''[[Erdélyi Helikon]]''-ba és a ''[[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]''-be is írt, ez utóbbinak [[1931]]-ig vezető kritikusa volt (a ''Protestáns Szemlé''-ben és ''Napkelet''-ben eleinte Lelkes László álnéven szerepelt).
 
[[1926]]-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét, még externistaként pedig bejárt az új Szent János Kórház elme- és idegosztályára. Iskolaorvosi állást vállalt a Toldy Főreáliskolában (1926–27), az Egressy úti (1928–31), és a Medve utcai polgári iskolákban (1931–43).
 
[[1927]]-ben a ''Napkelet'' munkatársa. 1928-ban feleségével [[Olaszország]]ba és [[Franciaország]]ba utazott. 1929-ben a ''Napkelet''ben jelent meg első [[regény]]e, az ''Emberi színjáték.'' Télen [[Gümőkór|tuberkulózisban]] megbetegedett. Olaszországban és Felsőgödön gyógyíttatta magát, felhagyott a fogorvosi gyakorlattal. 1930-ban [[Baumgarten-díj]]at kapott, de [[Hatvany Lajos]] támadása miatt visszaadta. 1931-ben kiegészítő érettségit tett görögből; rövid ideig görög szakos bölcsész volt. November 29-én [[Debrecen]]ben részt vett az [[Ady Endre Társaság (Debrecen)|Ady Endre Társaság]] irodalmi estjén, mely öt „népi író” (Németh, [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]], [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]], [[Szabó Lőrinc]]) sikeres bemutatkozása volt a közönség előtt. 1930 és 1935 között az [[esztergom]]i [[Sátorkőpuszta|Sátorkőpusztán]] töltötte nyarait, amelyről az utókor [[Esztergomi emléktáblák listája|emléktáblán]] is megemlékezett.