„Művelődés (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox kieg.: folyóirat |
|||
19. sor:
1974-ben újabb beszűkülés következett a Művelődés életében, nemkülönben az egész romániai sajtóban. Megszűnt a könyvtárügy addigi negyedévi magyar folyóirata, a [[Könyvtári Szemle]], szerepkörét a Művelődés vette át, terjedelmi növekedés nélkül; Balogh József szerkesztésében a laptestbe beépítve, attól bizonyos mértékben elválasztva közölte a könyvtörténeti, könyvszociológiai írásokat. A Művelődés addig is hozott időnként tematikus repertóriumokat, a Könyvtár melléklet azonban 1974-től közreadta a romániai magyar könyvkiadás évenkénti bibliográfiáit. [[Gábor Dénes (bibliográfus)|Gábor Dénes]] a mellékletben rendszeresen bemutatta az [[ex libris]] legjobb erdélyi művelőit és gyűjtőit.
Miután V. András Jánost leváltották a lap éléről, helyét [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]] irodalomkritikus vette át. 1976 márciusától 1977 júliusáig ismét szerkesztőbizottság jegyezte a lapot: [[Balogh József (író)|Balogh József]] és [[Beke György]] írók, [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] folklórkutató, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] történész, [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]] zeneesztéta, továbbá főiskolai és középiskolai tanárok, közművelődési irányítók, szerkesztők. Feltüntette az impresszum a belső munkatársak névsorát is Balogh József, Barabás Sándor, Béres Katalin, Gyarmath Annamária, Horváth Arany, Lőrincz Kálmán, [[Znorovszky Attila]] személyében. Szűkített terjedelemben, de megmaradtak az addigi rovatok, fáradtabbnak tetsző közleményekkel, noha a Kovács János-vezetés a nemzetiségi jelleg fokozatos halványulásával szemben [[Bencsik János (grafikus)|Bencsik János]] új fedőlapjával hangsúlyozta az erdélyi hagyományokhoz való kötődést (ez a címlap [[Apáczai Csere János]] [[Magyar encyclopaedia|''Magyar
A publikálási lehetőség szűkülését terjedelmi korlátozás is követte (1979), a Művelődés kétharmadára csökkent. Mintegy ennek ellensúlyozásaképpen a folyóirat nagyobb elméleti igényességgel közelítette meg a közművelődés kérdéseit. Ennek az időszaknak jelentős teljesítménye volt a fontosabb múzeumok helyzetének felmérése, a kutatások bemutatása. [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]] egyszemélyes vállalkozásának igazi arányai és forrásértékei akkor mutatkoztak meg, mikor a folyóiratban közölt sorozatát ''Egy önkéntes múzeumpártoló feljegyzései'' címmel egybefogva közreadta ''Hazatérő szavak'' című kötetében (1985).
| |||