„Vízibivaly” változatai közötti eltérés

| status = DO

A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az ''arnibivaly'' lehetett. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a [[11. század]]ból származik, majd [[II. Béla magyar király|II. Béla király]] 1138-as [[dömösi prépostság]]i adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok.<ref>[http://civilkorzo.ro/hu/pd/a-magyar-bivaly.html A magyar bivaly]{{Halott link|url=http://civilkorzo.ro/hu/pd/a-magyar-bivaly.html |date=2018-11 }} c. cikk a civilkorzo.ro honlapon. (A cikkben tévesen dömösi [[apátság]] szerepel [[prépostság]] helyett.)</ref>

A második világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a [[nemzeti park]]ok területén, főleg a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén él. A [[kápolnapusztai bivalyrezervátum]] Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben [[gén]]megőrzési feladatokat is ellát. [[1999]] óta a tenyésztésszervezés feladatát a ''Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete'' látja el.

A bivalytenyésztésnek régi hagyományai vannak [[Erdély]]ben, ahol még ma is tenyésztik. A [[Kolozsvár]] melletti [[Méra (Kolozs megye)|Méra]] a nádasmenti bivalytenyésztés közponjaközpontja. Itt 1950-ben 1500 bivalyat számoltak, ma ez a szám 140-re csökkent.<ref>[http://forum.erdely.tv/hirek/bivalytenyesztes-meraban TV-tudósítás]{{Halott link|url=http://forum.erdely.tv/hirek/bivalytenyesztes-meraban |date=2018-11 }} ([[Erdélyi Magyar Televízió]]), [http://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/a_bivalytartas_szine_es_fonakja Cikk az] {{Wayback|url=http://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/a_bivalytartas_szine_es_fonakja# |date=20130527191703 }} [[Erdélyi Napló]] c. folyóiratban.</ref> [[Kalotaszeg]]en a bivalyt a „szegény ember marhájának” nevezték.

A [[Székelyudvarhely]] melletti [[Szejkefürdő]] jellegzetes jelképe volt a borvízhordó bivalyszekér, amellyel az 1800-as években cserépkorsókban hordták az ásványvizet az udvarhelyi lakosoknak.<ref>{{Cite web |url=http://szekelyfold.info.ro/szekelyudvarhely-koernyeke# |title=szekelyfold.info.ro |accessdate=2013-08-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130820062314/http://szekelyfold.info.ro/szekelyudvarhely-koernyeke# |archivedate=2013-08-20 }}</ref> Az egyik legnagyobb erdélyi állományt az udvarhelyszéki [[Énlaka|Énlakán]] fejik.<ref>A tulajdonos Kolumbán Gábor tenyésztő, aki a Duna Televízió Arcélek c. [https://www.youtube.com/watch?v=6YvAO5Y6tIw műsorában beszélt] munkájáról.</ref><ref>[http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio/bivalytenyesztessel-probalkoznak-erdelyben.html Tudósítás] a Hajnal-táj c. TV-műsorban</ref> A [[Parajdi sóbánya|parajdi sóbányában]] bőrét a só felszínre emelésére használták, ugyanis ez volt az egyetlen bőrfajta, amely jól ellenállt a só maró hatásának.<ref>[http://www.mercuriustour.ro/hu/Bivalytartas-a-Sovideken--a1035.html Bivalytartás a Sóvidéken] {{Wayback|url=http://www.mercuriustour.ro/hu/Bivalytartas-a-Sovideken--a1035.html# |date=20140429104148 }}, Márton Béla írása remek történeti visszatekintéssel.</ref>

Marmagassága 150–180&nbsp;cm. A tehenek tömege 400-800 [[kg]], a bikáké 600–700&nbsp;kg, az ökröké 500–800&nbsp;kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre [[fekete]], feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a [[gümőkór]]ral szemben is.

* Bivalyrezervátum, kisfilm a bivalyokról a YouTubeonYouTube-on [https://www.youtube.com/watch?v=UD_kkvJp-X8]