„Szamuráj” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Japán nevek átírása nem jó
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
[[Fájl:FirstJapaneseMission.JPG|thumb|Szamurájok az 1860-as években]]
[[File:SaigoWithOfficers.jpg|thumb|[[Szaigó Takamori]] (nyugati egyenruhát viselő ülő alak), tisztjeivel körülvéve az 1877-es [[szacumai lázadás]] idején. Újságcikk a ''Le Monde Illustré''-ből, 1877]]
 
A '''szamuráj''' (''szaburai'' 侍, jelentése „közelben szolgáló”) japán harcos, eredetileg nemes. Japánul gyakran használatos a busi (武士), és a buke (武家) elnevezés is.
[[William Scott Wilson]] szerint a kínai 侍(si) eredeti jelentése "''várakozni, személyi kíséret''", amely főleg a társadalom felsőbb rétegeiben volt elterjedt, azonban ennek az eredeti japán változata a [[wiktionary:侍う#Etymology 2|szaburau]] (szolgálni valakinek az oldalán).
Mindkét országban a szó jelentését főnevesítették, ''(a nemesség közeli szolgálói)'' illetve a japán kiejtés [[wiktionary:侍う#Etymology 2|saburau]]-ról [[wiktionary:侍#Etymology 1|saburai]]-ra változik.
Wilson állítása szerint korai utalás található a "szamuráj" szóra a [[Kokin Vakasű]] (905–914) című könyvben, amely a 10. századi<ref>Wilson, p. 17</ref> első császári versgyűjtemény.
31. sor:
Az arisztokrata szamurájok a [[Heian-kor]] ([[794]]–[[1185]]) közepén jelentek meg. Kezdetben kisebb fegyveres csoportokat alkottak, amelyeket később a trónutódlásból kizárt, tartományi tisztségviselőként vidéken letelepedett császári utódok (keleten a [[Minamoto család]], nyugaton a [[Taira család]]) szerveztek nagyobb egységekbe a [[12. század]] végén. Ekkor már minden rangosabb harcos szamuráj volt, a [[Meidzsi-restauráció]]ig ([[1868]]) ők adták a [[sógun]]átusok katonai támaszát. Idealizált erkölcsi kódexüket (mondhatni, utólagosan) a [[Hagakure]] ''(Levelekben rejtett)'' írás fektette le, az út pedig, amit jártak, a „harcos útja”, azaz a [[busidó]].
 
A kor korai szakaszában, a 8. század végén, 9. század elején [[Kanmu japán császár|Kanmu császár]] igyekezett megszilárdítani és kiterjeszteni hatalmát az északi [[Honsú]] vidéken és hadjáratot indított az '''emisik''' ellen, akik ellenálltak a Kiotó által kormányzott császári udvarnak.
[[Fájl:Samurai on horseback0.jpg|thumb|Lovas szamuráj [[ó-joroi]] páncélban, íjjal és nyilakkal]]
Kanmu császár végül kénytelen volt visszahívni csapatait. Ettől kezdve a császár hatalma lassan gyengülni kezdett. A császár még ugyan birtokolta a trónt, de a Kiotó környéki erősebb klánok miniszteri pozíciókra tettek szert, és rokonaiknak magas rangú '''köztisztviselői''' címet szereztek. Ahhoz, hogy vagyonra tegyenek szert és vissza tudják fizetni adósságaikat, gyakran vezettek be magas adókat, ami - elegendő bevételi forrás nélkül - számos földművest tett nincstelenné. Védelmi megállapodásokkal és politikai érdekű házasságokkal szereztek hatalmat, mely hatalom felülmúlta még az arisztokráciáét is.<ref>http://www.countriesquest.com/asia/japan/history/the_heian_aristocracy/aristocratic_control.htm</ref>
49. sor:
1274-ben a mongolok által létrehozott kínai Jüan-dinasztia közel 40.000 férfiból és 900 hajóból álló sereget küldött az északi [[Kjúsú]] szigetre, hogy leigázza Japánt. Válaszul az ellenség pusztán egy 10.000 főt számláló szamurájokból álló csapatot hívott össze, hogy megütközzenek a kínai sereggel. A támadó fél kénytelen volt visszahívni haderejét a területet sújtó viharok miatt, azonban bizonyos, hogy ők voltak az elsők, akik bombát és puskaport használtak a vidéken.
 
A japán védők - egy újabb támadásra számítva - 1276-ban hozzáláttak egy védőfal, a '''genkó borui''' építéséhez a Hakata öböl köré. 1277-ben fejezték be, amely teljes hossza 20 kilométer volt. (Ez később egy erős védelmi pontot jelentett volna a mongol támadások ellen). A mongolok 1275-től egészen 1279-ig próbáltak rendezni viszonyukat diplomatikus módon, azonban minden egyes követet kivégeztek.
[[Fájl:Takezaki_suenaga_ekotoba_bourui.jpg|balra|bélyegkép|Szamurájok és a védőfal Hakatában (Moko Shurai Ekotoba, 蒙古襲来絵詞) 1293. körül]]
1281-ben a Jüan hadsereg 140.000 katonát és 5.000 hajót küldött a 40.000 főt számláló japán védőkkel szemben. A tájfun miatt azonban ismét visszavonulásra kényszerültek. Az 1274-es és 1281-es tájfunok segítették a japánokat, melyeket '''kami-no-kaze''' ''(az istenek szele)'' néven emlegettek. Az istenek szelébe vetett hitük miatt gondolták azt, hogy az országot természetfeletti erők védik.
82. sor:
A szamuráj ranggal felhatalmazott családok a 17. század után a Nobunagához közel állóak voltak. Ebben az időben a hatalom megszerzéséért folytak a harcok és a vereséget szenvedett szamurájok elvesztették rangjukat, és kóborló [[rónin]]ok lettek.
 
=== Edo-kor ===
{{Bővebben|Edo-kor}}
[[Fájl:Edo_social_structure.svg|bélyegkép|A szamurájok voltak a vezető réteg képviselői az Edo-korban]]
103. sor:
== Filozófia ==
=== Vallási nézetek ===
A [[Buddhista filozófia|Buddhizmus]] és a [[Zen]] filozófia, illetve a [[Konfucianizmus]] és a [[Sintó]] (bár a két utóbbi kisebb mértékben) befolyásolta a szamuráj kultúrát. A zen meditáció egy fontos része volt a tanításnak, hiszen ez segített megnyugtatni az elmét. A buddhista elgondolás az újjászületésről és reinkarnációról segítette őket, hogy ne kövessenek el felesleges gyilkosságokat és ne kínozzák áldozataikat, míg néhányan fel is hagytak az erőszak alkalmazásával és [[Buddhista szerzetesség|buddhista szerzetesnek]] álltak. Többek a harcmezőn meghaltak ezen nézeteik miatt. Konfucianizmus legfőbb szerepe a szamurájok filozófiájában, hogy kihangsúlyozza a földesúr-jobbágy viszony fontosságát - a szamurájok hűségének kimutatását az uraik felé. Az 1895-ös kínai és az 1905-ös orosz vereség után [[Nacionalizmus|nacionalista]] szerveződések kezdték ismét terjeszteni az ősi szamuráj nézetet, a busidót a ''nihondzsinron'' feltevés részeként, amely a japán kivételességről szól; ez a fogalom igen ritkának számított a korai 20. századi irodalmi felfogásban. Jamamoto Cunemoto könyve (Hagakure) és [[Mijamoto Muszasi]] műve, a Gorin no So ([[Az öt elem könyve]]) az Edo-korban íródott (1603-1868). Tartalmuk a zen filozófiához és a busidóhoz köthető.
[[Fájl:Kuranosuke_Harakiri_no_zu.jpg|bélyegkép|Festmény Óisi Josióról, ahogy [[szeppuku]]t hajt végre, 1703.]]
 
=== Tanaik ===
A 13. században '''Hójó Sigetoki''' (1198-1261) írta, hogy amikor valaki a seregben szolgál, nem szabad a többi száz vagy ezer emberre gondolnia, csakis a vezető létének fontosságáról kell gondoskodnia.<ref>Wilson, p. 38</ref> [[Carl Steenstrup]] megjegyezte, hogy a 13. és 14. századi katonai feljegyzések ''([[gunki]])'' ábrázolják a busidót természetes környezetükben, a háborúban, magasztalják az olyan erényeket, mint a vakmerően bátorságot, a családi büszkeséget, a férfi mestere iránti önzetlen, néha értelmetlen odaadását.<ref>[[Carl Steenstrup]], PhD Thesis, University of Copenhagen (1979)</ref>
A földesurak közül '''Siba Josimasza''' (1350-1410) indította el, hogy a harcosok szinte várták a győzelmes halált a császár szolgálata alatt.
 
116. sor:
'''Nabesima Naosige''' (1538–1618), egy másik földesúr, aki Kato Kijomasa oldalán harcolt Koreában úgy gondolta, hogy szégyenletes az, ha van olyan férfi, aki az életét nem kockáztatta legalább egyszer a harcmezőn rangjától függetlenül. Legismertebb mondása az, hogy a szamuráj útja a kétségbeesésben rejlik. Tíz, vagy annál több férfi nem tud egy ilyen embert megölni."<ref>{{cite book|author1=Stacey B. Day|author2=Kiyoshi Inokuchi|author3=Hagakure Kenkyūkai|title=The wisdom of Hagakure: way of the Samurai of Saga domain|url=https://books.google.com/books?id=QYsQAQAAIAAJ|year=1994|publisher=Hagakure Society|page=61}}</ref><ref>{{cite book|author1=Brooke Noel Moore|author2=Kenneth Bruder|title=Philosophy: the power of ideas|url=https://books.google.com/books?id=3kcIWXk8UhMC|year=2001|publisher=McGraw-Hill|isbn=978-0-7674-2011-2|page=494}}</ref>
 
'''Torii Mototada''' (1539–1600) Tokugava Iejasu szolgálatában álló úr volt. A szekigaharai csata előestéjén önként jelentkezett, hogy marad a már kudarcot vallott fushimi kastélynál, míg ura keletre tud nyomulni. Torii és Tokugava midkettenmindketten belátták, hogy a kastély védhetetlen. Hűségét bizonyítva maradt hátul, így mutatva meg, hogy ő és emberei a végsőkig képesek harcolni. Megfogadta, hogy élve nem fogják el. Végül, hősiesen 10 napig állták '''Isida Micunari''' 40.000 fős serege ostromát, annak ellenére, hogy az ő csapata csupán 2000 főből állt.
 
== Művészet ==
174. sor:
* '''Kardok:''' (szamuráj kardok); azok a fegyverek, amik már szinonimává váltak a szamurájokkal. Az ősi japán kardok a [[Nara-kor]]ból jellemzően egyenes pengéjűek voltak, de a késői 900-as években megjelent a görbített [[tachi]] (tacsi) kard is, amit követett az [[uchigatana]] (ucsigatana) és végül a [[katana]]. Kisebb, jobban ismert társ kardok a [[wakizashi]] és a [[tantō]] (tantó).<ref>{{cite book|author=Karl F. Friday|title=Samurai, warfare and the state in early medieval Japan|url=https://books.google.com/books?id=q5KBjpGSRgkC&pg=PA78|accessdate=5 November 2011|year=2004|publisher=Psychology Press|isbn=978-0-415-32963-7|pages=78–80}}</ref>
* '''[[Yumi|'''A yumi''']]''': (hosszú íj), tükrözi a ''[[kyūjutsu]]'' (kjúdzsucu, szó szerint - az íj szakértelme) művészetét, és ez volt a Japán hadsereg egyik fő fegyvere. Használata hanyatlásnak indult a [[Tanegashima (Japán kovás puska)|tanegashima]] (Japán kovás puska) bemutatásával, a [[Sengoku korszak]] alatt, de a készséget továbbra is gyakorolták, ha más nem, sport céljából.
* '''[[Tanegashima (japán kovás puska)]]''': 1543-ban mutatták be Japánban a Portugáliával való kereskedés során. A tanegasimát a japán fegyverkovácsok nagy mennyiségben gyártották, amely lehetővé tette a haduraknak, hogy növeljék és kiképezzék a seregüket a parasztok tömegeiből. Az új fegyverek nagyon hatékonyak voltak, a könnyen kezelhetőségük és halálos hatékonyságuk vezetett oda, hogy a tanegasimát választották a jumi (íj) helyett. A 16. század végére több lőfegyver volt Japánban, mint a legtöbb európai országban.
* Az '''ágyú'''k az 1570-es években váltak szerves részévé a szamuráj fegyvertáraknak. Az első népszerű ágyú forgatható lövegzárú volt, melynek a ''kunikuzusi'' (tartomány pusztító) nevet adták. Körülbelül 120 kilogrammot nyomott és a lövege 280 gramm volt.
* Különböző '''bot fegyverek'''et készítettek tölgyből vagy más kemény fából, melyeket különböző formájúra faragtak. A legismertebbek a '''''bó, jó, hanbo''''' és a '''''tanbo'''''
192. sor:
[[Fájl:MitoKomonSatomiKotaro.jpg|bélyegkép|[[Kōtarō Satomi|Kótaró Szatomi]] (színész) a ''[[Mito Kōmon]] (Mito Kómon) forgatásán'']]
[[Fájl:Samurai_actors.jpg|bélyegkép|A kiotói Eigamura filmstúdiónál színészek szamurájjokat és roninokat jásztanak]]
[[Jidaigeki]] (Dzsidaigeki, ''történelmi dráma'') mindig is egy tartós eleme volt a japán filmkészítésnek. A történetek rendszerint szamurájokat von be a cselekménybe. Az egyik leghíresebb rendező, [[Kuroszava Akira]] nagy mértékben befolyásolta nyugaton a szamurájok megjelenését a filmekben. [[George Lucas]] [[Csillagok háborúja]] filmsorozata is vett át ilyen vonatkozásokat ([[A hét szamuráj]]). Ebből példa az, hogy hét harcost bérelnek fel, (akiket helyi földművesek közül toboroznak) hogy megvédjék földjüket a banditáktól; [[Csillagok háborúja IV: Egy új remény]] hasonló alaphelyzetből indul. Kuroszavát [[John Ford (filmrendező)|John Ford]] inspirálta és cserébe Kuroszava alkotásait újraalkotta nyugatias formában, ilyen példa a [[A hét szamuráj]]ból alkotott [[A hét mesterlövész (film, 1960)|A hét mesterlövész]], illetve az [[Egy maréknyi dollárért]] a [[A testőr (1961)|A testőr (film, 1961)]] alapján. A hét szamuráj című filmből egy 26 részes animációs sorozat is készült Samurai 7 ''(7 szamuráj)'' címmel.
 
A filmek mellett az irodalomban is helyet kaptak. [[Takasi Okazaki]] az [[Afro szamuráj]] alkotója műve eredetileg dōjinshi (dódzsinshi, a szerző által írt és kiadott mű) vagy [[Manga]], ám a Gonzo Stúdió rajzfilm sorozatot készített belőle. 2007-ben egy amerikai televíziós csatornán került műsorba (Spike TV). A főszereplő hangját [[Samuel L. Jackson]] kölcsönzi. Népszerűségének köszönhetően [[Xbox (konzol)]]-on és [[PlayStation 3]]-on is elérhető.
* Filmek, sorozatok, játékok, amelyeket inspirált: [[Az utolsó szamuráj]], [[Farkas (film, 2013)|Farkas]], [[Power Rangers Samurai]], [[Marvel Vs. Capcom]]
* Az [[Ámokfutók]] együttes ''Szomorú szamuráj'' dala.
 
247. sor:
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Samurai|778517733}}
 
== További információ ==
{{Cite book | author = Torrente del Bosque, | year = 2005 | title = Japán shógunok titokzatos élete | publisher = Vagabund Kiadó | location = Magyarország | language=magyar | url =http://www.konyvbuvar.hu/index.php?page=product&PRID=20646&mod=v | isbn =963940957x}}</small>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamuráj