„Tillit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átdolgoz
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Kép:Moelv tillite I.jpg|thumb|right|260px|Jellegzetes norvégiai tillit, amelyben jól láthatók a nagy méretű görgetegek, a kisebb kavicsok és az azokat magába foglaló finomszemű üledék. Ezt a felszínt később lecsiszolta a jég, ezért látható a szerkezet.]]
A '''tillit''' egyszerre [[kőzet]]féle és kőzetszövet jellemzője. A tillit [[üledékes kőzetek|üledékes kőzet]], amely elsődlegesen a mozgó jég ([[gleccser]]) által szállított, az alapkőzetről leszakított és lecsiszolt törmelékből áll. A kőzetféle a vég[[moréna]] kőzetté válásával alakul ki. Jellegzetessége, hogy teljesen osztályozatlan, a szemcseméret a legkisebbtől ([[iszap]]) a legnagyobbig ([[Görgeteg (szemcseméret)|görgeteg]]) terjedhet. Egyes görgetegek a háztömbnyi méretet is elérik. [[Ásvány (anyag)|Ásványos]] összetétele változatos, attól függ, hogy a gleccser milyen alapkőzeten vágta keresztül magát. Ha üledékrétegeket csiszol le, akkor az eredeti üledékszerkezet is átalakul. A megnevezést [[Albrecht Penck]] vezette be a [[geológia|geológiába]].
 
A '''tillit''' szó egyszerre jelöl egy [[kőzet]]félét és a rá jellemző [[textúra (geológia)|kőzetszövet]]et — kőzetként a [[till]] [[diagenezis|diagenizált]] anyaga. A megnevezést [[Albrecht Penck]] vezette be a [[geológia|geológiába]].
Tillit kőzetnek csak a [[kainozoikumi eljegesedés]] során képződött, összeálló kőzettesteket tartjuk. A [[földtörténet]] más időszakaiból származó hasonló jellegű, vegyes mátrixú üledékeket ''tillites kőzetnek'' vagy ''tillites szövetű kőzetnek'' nevezzük. Tillitek az állandó jég határán képződnek, ahol a megolvadó jég már nem szállítja tovább a törmeléket. Amennyiben a víz és a szél továbbviszi, ezek már osztályozott üledékeket raknak le, [[iszap]]ot, [[lösz]]t, [[homok]]ot és [[kavics]]ot (ezekből képződik a [[diagenezis]] során az [[iszapkő|aleurolit]], [[homokkő]] és a [[kavicskő|konglomerátum]], illetve a mállástermékek miatt ezeknek az [[agyag]]os és meszes változatai). A tillitben és tillites kőzetekben sosincs agyag, mivel a hideg éghajlaton nagyon lassú folyamat az agyagásványokat eredményező mállás. Hasonló okokból meszes kötőanyag sem alakul ki, ezért a tillitből teljesen hiányzik a [[márga]] vagy a márgás–agyagos cementáció bármilyen formája.
 
== Kialakulása, összetétele ==
A földtörténet során több [[glaciális]] periódus volt, mindegyik alkalmával keletkeztek tillites jellegű üledékek. Közép- és Nyugat-[[Európa|Európában]] csak néhány tillitösszlet ismert a [[Fekete-erdő]]ben vagy [[Bretagne]]-ban. Északabbra, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Skócia|Skóciában]] gyakoribbak. A tillites kőzetek a déli kontinenseken gyakoribbak, főleg a [[permokarbon-eljegesedés]] idejéből származnak, amikor a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] nagy részén állandó jégtakaró volt. Hasonlóképp a [[prekambrium]]i „hógolyó-Föld” hipotézis egyik alapvető bizonyítéka a nagy kiterjedésű tillites összletek jelenléte.
 
A till olyan [[laza üledék]], amely elsődlegesen a mozgó jég ([[gleccser]], illetve [[jégpajzs]]) által szállított, az alapkőzetről leszakított és lecsiszolt törmelékből áll; ebből a [[moréna|morénából]] alakul kőzetté a tillit. A till teljesen osztályozatlan; a szemcsék mérete a legkisebbtől ([[iszap]]) a legnagyobbig ([[görgeteg (szemcseméret)|görgeteg]]) terjed; egyes görgetegek a háztömbnyi méretet is elérik. Agyagásványok eredetileg csak akkor vannak benne, ha a jégár agyagos kőzeteket is letarolt, de a jég alól kikerülő till a felszíni [[mállás]] hatására agyagosodik. A folyamat kémiai része a hideg éghajlaton nagyon lassú, de a [[talajosodás]] felerősíti. [[ásvány (anyag)|Ásványos]] összetétele változatos, mivel benne a legkülönfélébb kőzetek darabjai keverednek.
 
== Földtani jelentősége ==
 
Tillitek nem csak a [[kainozoikumi eljegesedés]] közben, illetve után képződtek, hanem a régebbi eljegesedések idején is.
 
A tillitek jól azonosítható [[vezérszint]]ekként megbízhatóan jelzik a régi korok eljegesedéseit, eképp a rétegsorok párhuzamosításának és a [[paleoklíma]] (ősi eljegesedések) rekonstruálásának egyaránt fontos eszközei. Az Atlanti-óceán átellenes partjain (Észak-Amerikában és Európában, illetve Dél-Amerikában és Afrikában) települő tillitek elterjedési területeinek összeilleszthetősége a [[kontinensvándorlás]] elméletének fontos bizonyítéka volt. Lerakódásaikat az őket létrehozó egykori jégpajzsokról nevezték el.
 
A legismertebb tillites szintek:
* a középső [[algonkium]]ban lerakódott '''gowganda''' tillit a kanadai [[Cobalt-formáció]]ban;
* a dél-afrikai '''dwyka''' tillit a permokarbon eljegesedés terméke.
 
Közép- és Nyugat-[[Európa|Európában]] csak néhány idősebb tillit-összlet ismert (a [[Fekete-erdő]]ben, [[Bretagne]]-ban stb.) A [[pleisztocén]] időszakban a [[Skandináv jégpajzs]] legnagyobb kiterjedését, kb. 6 millió négyzetkilométert {{szám|29000}} éve, a [[Würm hidegcsúcs]] (angolul: ''Last Glacial Maximum,'' illetve ''LGM'') idején érte el. Ekkor déli határa Közép-Angliától a Kárpátok vonaláig húzódott; a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] egybefüggő jégtakaró sosem alakult ki. Az egykori jégpajzs területén azon részét, amelyet nem öntött el a tenger ([[Északi-tenger]], illetve [[Balti-tenger]]), most till borítja, de ez még nem alakult tillitté.
 
== Kapcsolódó cikkek ==
 
* [[külső felszínformáló erők]]
* [[till]]
* [[Rogen-moréna]]
* [[negyedidőszak]]
 
<gallery class="center">
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tillit