„Gdańsk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: inkább így |
||
57. sor:
Miután [[Brandenburg]] [[1271]]-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. [[1282]]-ben a kępnói egyezmény értelmében [[Nagy-Lengyelország]] fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. [[1306]]-ban [[I. Ulászló lengyel király|Lokietek Ulászló]] a kujáviai fejedelmet, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére pedig Boguszát (Bogussa). A polgárok azonban nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem, hanem fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a [[brandenburg]]i fejedelmet, aki [[1309]]-ben bevonult [[Pomeránia|Kelet-Pomerániába]]. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a Német Lovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a [[brandenburg]]i sereg nem vállalta az ütközetet, inkább elvonult, de helyette a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszabolták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, ami miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. [[1343]]-ban békét kötöttek a keresztesekkel, aminek eredményeképpen [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] lemondott Gdańskról. [[1346]]-ban [[Heinrich Dusemer]], a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, amely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta a chełmnói törvénnyel.
<gallery>
Fájl:Gdansk Glowne Miasto.jpg|Mária-templom és a felsővárosi városháza
▲|[[Fájl:ZURAW-Gdansk 2004 ubt.jpeg|250px|bélyeg|Kikötői daru (1442–44)]]
▲|[[Fájl:Długi Targ Square Gdańsk.jpg|bélyeg|250px|Hosszú utca]]
▲|[[Fájl:Pl-gdansk-neptun2004.jpg|bélyeg|250px|Neptun-szökőkút]]
Fájl:Silownia holownika Slon.jpg|A Słoń vontatóhajó gőzgépe 1893. Központi Tengeri Múzeum – Ołowiankai magtár
</gallery>
▲|[[Fájl:Ratusz Starego Miasta w Gdańsku.JPG|bélyeg|245px|Az óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza), 2011]]
▲|[[Fájl:Gdańsk vasúti főpályaudvara.jpg|bélyeg|250px|Gdańsk vasúti főpályaudvara]]
▲|[[Fájl:Bastion Zubr.jpg|bélyeg|250px|Bölény bástya – Alsóváros]]
▲|[[Fájl:Pomnik Obroncow Wybrzeza.jpg|bélyeg|250px|A Westerplatte védőinek emlékműve]]
▲A Słoń vontatóhajó gőzgépe 1893. Központi Tengeri Múzeum – Ołowiankai magtár]]
▲|[[Fájl:Sołdek i Żuraw, Gdańsk 2006 A ubt.jpeg|bélyeg|250px|A háború után a [[szczecin]]i hajógyárban épült ''Sołdek'' gőzhajó - jelenleg múzeum]]
[[1410]]-ben a gdański tanács elismerte [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló]] uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a [[Első thorni béke|toruńi egyezmény]] értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. [[1440]]-ben Gdańsk csatlakozott a [[Porosz Szövetség]]hez. [[1454]]-ben, 145 év után véget ért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Jagelló Kázmér]] király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot [[Toruń]] is megkapta). Gdańskot felmentették a part menti törvények érvényessége alól, és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.
|