Főmenü megnyitása

Módosítások

linkek
Az 1991-es augusztusi puccs volt az utolsó lépés a Szovjetunió megszűnését illetően. 1991. december 8-án, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország államfői aláírták a Szovjetunió megszüntetéséről szóló nyilatkozatot. A megszűnést az a három utódállam kiáltotta ki, amelyek eredetileg alapító tagköztársaságok voltak (a Kaukázusontúli SZSZSZK 1936-ban megszűnt, a helyén létrejött Grúz, Örmény és Azerbajdzsáni SZSZK nem lettek hivatalos alapító tagköztársaságok), helyette létrehozták a [[Független Államok Közössége|Független Államok Közösségét]] (FÁK). 1991. december 12-én a Legfelsőbb Szovjet (az Oroszországi SZSZSZK parlamentje) is elfogadta a döntést. Ugyanekkor az Oroszországi SZSZSZK hatályon kívül helyezte a Szovjetunió létrehozásáról szóló szerződést és de facto kikiáltotta Oroszország függetlenségét a Szovjetuniótól és megszakította a kapcsolatot a többi szovjet szocialista köztársasággal.
 
1991. december 25-én Gorbacsov, mint a Szovjetunió elnökének (és a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] főtitkárának), lemondását követően az Orosz SZSZSZK-t átnevezték [[Oroszország|Oroszországi Föderációvá]], amivel Borisz Jelcin ismét létrehozott egy független Oroszországot<ref>The names Russian Federation and Russia are equal since 25 December 1993</ref>. Éjfélkor levonták a [[A Szovjetunió zászlaja|Szovjetunió zászlaját]] a moszkvai [[Kreml]] tornyairól, másnap, december 26-án formálisan is [[A Szovjetunió felbomlása|megszűnt a Szovjetunió]]. A Legfelsőbb Szovjet, amely akkor a Szovjet parlament egyetlen működő kamarája volt (a másik kamara, a Szovjetek Uniója már akkor elveszítette működési lehetőségét, amikor a kiváló tagköztársaságok visszahívták képviselőik többségét) felfüggesztette a működését. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország bejelentette, hogy átveszi a felbomlott központi szovjet kormány jogait és kötelezettségeit, ideértve az ENSZ-tagságot és a Biztonsági Tanácsban való állandó tagságot, de eredetileg nem kívánta átvenni a Szovjetunió külföldi adósságait és eszközeit (az egykori A [[Szovjet Hadsereg|Szovjet Vörös Hadsereg]] és a nukleáris fegyverek a kormány kezében maradtak.
 
Az 1978-as orosz alkotmányt többször módosították, hogy tükrözze a demokráciára, a magántulajdonra és a piacgazdaságra való áttérést. Az alkotmányos válság után 1993. december 25-én hatályba lépő új orosz alkotmány teljesen eltörölte a [[Tanácsköztársaság|szovjet kormányzati formát]], és azt egy [[Félelnöki rendszer|félig elnöki rendszerrel]] váltotta fel.
Miután a Szovjetunió 1944-45 folyamán sikeresen visszafoglalta Észtországot és Lettországot, majd az OSZSZSZK kisebb határmenti területeket szerzett [[Ivangorod]], Popovka és a [[Pszkovi-tó]] környékéről.
 
A második világháború végén a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] elfoglalta [[Szahalin]] déli felét és a [[Kuril-szigetek|Kuril-szigeteket]] a [[Japán Birodalom|Japán Birodalomtól]]. A megszerzett területeket az Orosz SZSZSZK kapta meg. A legdélebbi Kuril-szigetek miatt, amelyek közel helyezkedtek el [[Hokkaidó]] szigetéhez, továbbra is határvita áll fenn Oroszország és Japán között, amelyet az[[Amerikai Egyesült Államok| Egyesült Államokkal]] a háború lezárásáról szóló 1951-es békeszerződés sem tudott lezárni.
 
1946. április 17-én, a mai [[Kalinyingrádi terület]]— a [[Porosz Királyság]] északi területe és [[Kelet-Poroszország]], beleszámítva [[Kalinyingrád|Königsberget]]—szovjet megszállás alá került és beolvasztották az OSZSZSZK-ba.
* A [[Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Tatár ASZSZK]] 1920. május 27-én jött létre a tatárok által többségében lakott Kazáni kormányzóságból.1990. október 30-án a helyi kormány kikiáltotta a Tatár Köztársaságot, 1991. október 18-án pedig függetlenné nyilvánították az országot. Az orosz alkotmánybíróság 1992. március 13-án hatályon kívül helyezte a nyilatkozatot. 1994 februárjában külön megállapodást kötöttek Moszkvával, így [[Tatárföld]] a Föderáció egyik köztársasága lett.<br />
* A [[Kirgiz (Kazah) Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kirgiz ASZSZK]] 1920. augusztus 26-án jött létre az Urálil, a Turgaji, és a Szemipalatinszki tartományokból, valamint Transzkaszpia, az [[Orenburgi kormányzóság]] és egyes nomád hordák területeiből, akiket a köznyelv kigizeknek nevezett (valójában a mai kazahokat hívták így). 1921-ben az Omszki kormányzóságtól, majd 1924-ben a Jetyszui kormányzóságtól, a Szír-darjai területtől és a Szamarkandi területtől kapott újabb területeket. 1925. április 19-én átnevezték [[Kazah Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah ASZSZK-á]] (lásd lejjebb).<br />
* A [[Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Hegyvidéki ASZSZK]] 1921. január 20-án jött létre, miután a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] elfoglalta az [[Észak-kaukázusi Köztársaság|Észak-kaukázusi Köztársaságot]]. 1924. november 7-én az autonóm köztársaságot megszüntették, helyén létrejött a [[Csecsen Autonóm Terület|Csecsen]], az [[Észak-Oszét Autonóm Terület|Észak-Oszét]], az [[Ingus Autonóm Terület|Ingus]], a [[Kabard-Balkár Autonóm Terület|Kabard-Balkár]] és a [[Karacsáj-Cserkesz Autonóm Terület]].
* A [[Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Dagesztáni ASZSZK]] 1921. január 20-án jött létre a korábbi Dagesztáni területből. 1991. szeptember 27-én kikiáltották a Dagesztáni SZSZK-t, majd 1992-től [[Dagesztáni Köztársaság]] néven Oroszország egyik köztársasága.<br />
* A [[Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Krími ASZSZK]] 1921. október 18-án jött létre a Krími-félszigeten, miután a Vörös Hadsereg legyőzte Vrangel tábornok csapatait. 1944. május 18-án az ASZSZK-t lefokozták [[Krími terület|területté]], a[[ krími tatárok]] Közép-Ázsiába való deportálásukkal egy időben. Sztálin személyesen azzal vádolta meg az ott élőket, hogy szövetkeztek a Náci Németországgal a háború alatt. 1954. február 19-én a Krímet az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság|Ukrán SZSZK-hoz]] csatolták [[Malenkov]] parancsára. Az ASZSZK-t 1991. február 12-én állították helyre, majd szeptember 4-én a terület szuverenitását. 1992. május 5-én kikiáltották a Krími Köztársaságot. Május 13-án az ukrán parlament elutasította a függetlenségi nyilatkozatot, de autonómiát ígért a krímieknek, akik ezt elfogadták. 2014. márciusában, az ukrán megmozdulások alatt Oroszország megszállta a Krímet és létrehozta a [[Krími Köztársaság|Krími Köztársaságot]], mint a Föderáció 22. köztársaságát és a szövetségi jelentőségű [[Szevasztopol]] közigazgatási kerületet.<br />