„Reneszánsz” változatai közötti eltérés

 

[[1378]]-ban a pápa visszatért Rómába, de a néhai birodalmi központ a reneszánsz első éveiben továbbra is szegény és lepusztult maradt. A nagy átalakulás [[V. Miklós pápa]] uralma alatt jött el, aki nagyszabású újjáépítésbe fogott, aminek következtében a város nagyrészt megújult. Részben a Medici és [[Borgia]] családok pápai befolyásának következtében a reneszánsz művészet és filozófia egyhamar eljutott a pápai államba. [[IV. Szixtusz pápa]] folytatta V. Miklós munkáját és többek között elrendelte a [[Sixtus-kápolna]] megépítését.

 

A reneszánsz vége ugyanúgy csak pontatlanul határozható meg, mint a kezdete. Firenzében [[Girolamo Savonarola]] [[1497]]-ben bekövetkezett hatalomra lépése jelentette a város virágzásának végét. Miután a merev, aszketikus szerzetes a reneszánsszal érkező szekularizáció és a nemi élvezetek, a [[homoszexualitás]] terjedésének negatív reakciói miatt hatalomra jutott, szűkszavú törvényei értelmében műalkotások ezrei semmisültek meg a „Hiúság máglyáján”, Firenze központjában. A legismertebb dátum a reneszánsz végére Itáliában [[1527]]. [[május 6.]], amikor spanyol és német csapatok lerohanták és kifosztották Rómát ([[Sacco di Roma]]). A félszigetre való benyomulás idegen hatalmak több évszázados uralmának kezdetét jelentette, ugyanakkor a hadművelet után még évekkel is készültek reneszánsz képek és épületek. A [[zene]]történelem számára például a reneszánsz vége rendszerint [[1600]] vagy [[1620]].