Wikipédia

„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.55.33 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.
 
== Mária Terézia Ratio Educationis rendelete ==
8. sor:
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáért [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő.
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
** 4 év elemi iskola
** 3 év kisgimnázium
21. sor:
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. nún. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
 
29. sor:
 
== Forrás ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/086/pc008620.html#7 Ratio Educationis] – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
* MászárosMészáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – {{ISBN|963-8146-44-3}}.
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559 Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK)
* Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – {{ISBN|963-05-2621-2}}.
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/04700/04736/html/finaczyujkori0018/finaczyujkori0018.html A Ratio Educationis] – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
* Pukánszky Béla: [http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/07.htm#Heading31 Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában] – In: Pukánszky Béla–Németh András: [http://mek.oszk.hu/01800/01893 Neveléstörténet] – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – {{ISBN|963-18-7512-1}}. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
 
==További információk==
* A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – {{ISBN|963-18-1354-1}} 1
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/05200/05268 A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II] – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902.
* Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio educationis – Magyar Pedagógia, 1977. 3–4. szám 375–387. o.
* Mészáros István: Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? – Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz. 190–204. o.
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559/index.phtml Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK)
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ratio_Educationis”