Wikipédia

„Floridsdorfi Mozdonygyár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kékít
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
wikisebben
1. sor:
{{cég infobox}}
[[Fájl:|kép=074R09210980 LOFAK,.jpg|bélyegkép|A Floridsdorfi Mozdonygyár 1980-ban]]
|képaláírás=Ami 1980-ban maradt belőle
A '''Floridsdorfi Mozdonygyár'''at, németül ''Lokomotivfabrik Floridsdorf'', rövidítve '''Flor''', '''WLF''' ('''W'''iener '''L'''okomotivfabrik '''F'''loridsdorf), vagy '''LOFAG''' ('''Lo'''komotivfabrik '''F'''loridsdorf '''AG''') [[1869]]. szeptember 6-án az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] harmadik mozdonygyáraként (az ÁVT mozdonygyára és a [[Bécsújhelyi Mozdonygyár]] után) alapították. Fennállása alatt típusainak sokszínűsége és minősége miatt [[Európa]] vezető mozdonygyárai között tartották számon.▼
}}
 
▲A '''Floridsdorfi Mozdonygyár'''at, németül ''Lokomotivfabrik Floridsdorf'', rövidítve '''Flor''', '''WLF''' ('''W'''iener '''L'''okomotivfabrik '''F'''loridsdorf), vagy '''LOFAG''' ('''Lo'''komotivfabrik '''F'''loridsdorf '''AG''') az [[1869]]. szeptember 6-án az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] harmadik mozdonygyáraként (az ÁVT mozdonygyára és a [[Bécsújhelyi Mozdonygyár]] után) alapítottákalapított egykori üzem. Fennállása alatt típusainak sokszínűsége és minősége miatt [[Európa]] vezető mozdonygyárai között tartották számon.
Az üzem telephelye [[Bécs]] melletti (azóta [[Bécs]] egyik kerületévé vált) [[Floridsdorf]]ban, az [[Österreichische Nordbahn]] és az [[Österreichische Nordwestbahn]] vonalai közötti területen volt. Az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|ÁVT]] korábbi műszaki igazgatója, [[Bernhard Demmer]] tervezte nagyméretű üzemet [[1870]]/[[1871]]-ben emelték és a termelési és igazgatási épületeken kívül hét lakóházat is építettek, összesen 117 lakással.▼
 
== Története ==
A vezetőség már a gyár építése során rendelések megszerzésén fáradozott, ennek köszönhetően az első mozdonyt, a [[kkStB 151|„HUMBOLDT”]]-ot már [[1871]]. június 10-én átadhatták az [[Österreichische Nordwestbahn]] részére.▼
▲Az üzem telephelye a [[Bécs]] melletti (azóta [[Bécs]] egyik kerületévé vált) [[Floridsdorf]]ban, az [[Österreichische Nordbahn]] és az [[Österreichische Nordwestbahn]] vonalai közötti területen volt. Az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|ÁVT]] korábbi műszaki igazgatója, [[Bernhard Demmer]] tervezte nagyméretű üzemet [[1870]]/–[[1871]]|71-ben]] emeltékhozták éslétre. aA termelési és igazgatási épületeken kívül hét lakóházat is építettek, összesen 117 lakással.
 
▲A vezetőség már a gyár építése során rendelések megszerzésén fáradozott, ennek köszönhetően az első mozdonyt, a [[kkStB 151 sorozat|„HUMBOLDT”]]-ot már [[1871]]. június 10-én átadhatták az [[Österreichische Nordwestbahn]] részére.
[[1881]]-ben tervezték és építették az első fogaskerekű mozdonyokat, a megrendelő egy magyar vasmű vasútüzeme volt. Ez a mozdony 790 mm-es keskeny nyomtávval készült. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] egyetlen [[Abt-rendszerű fogaskerekű mozdony]]–licenc tulajdonosaként az [[Erzbergbahn]] és a [[Bosznia-Hercegovina]]i vasút 750 mm nyomtávú mozdonyait is a '''Floridsdorfi Mozdonygyár''' készítette.▼
 
▲[[1881]]-ben tervezték, és építették az első fogaskerekű mozdonyokat, a megrendelő egy magyar vasmű vasútüzeme volt. Ez a mozdony 790 mm-es keskeny nyomtávval készült. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] egyetlen [[Abt-rendszerű fogaskerekű mozdony]]–licenc-licenc tulajdonosaként az [[Erzbergbahn]] és a [[Bosznia-Hercegovina|bosznia-hercegovinai]]i vasút 750 mm nyomtávú mozdonyait is a '''Floridsdorfi Mozdonygyár''' készítette.
Miután a katonai „Eisenbahnbureau des Generalstabs” a vasútvonalak villamosításához hozzájárult, [[1911]]-től vonali [[villamosmozdony|villamos mozdonyokat]] is gyártottak.▼
 
▲Miután a katonai „Eisenbahnbureau des Generalstabs” a vasútvonalak villamosításához hozzájárult, [[1911]]-től vonali [[villamosmozdony|villamos mozdonyokat]]okat is gyártottak.
A kereslet az általános gazdasági helyzet következtében csökkent, így az [[1873]]-as [[bécsi tőzsdekrach]] után csak hét mozdonyt tudtak eladni. Ennek megfelelően változott az üzem létszáma is. Rosszabb években kevesebb mint 1000, jobb időkben mintegy 1500 főt foglalkoztattak. A [[második világháború]] során mintegy 8000 ember dolgozott az üzemben.▼
 
▲A kereslet az általános gazdasági helyzet következtében csökkent, így az [[1873]]-as [[bécsi tőzsdekrach]] után csak hét mozdonyt tudtak eladni. Ennek megfelelően változott az üzem létszáma is. Rosszabb években kevesebb mint 1000, jobb időkben mintegy 1500 főt foglalkoztattak. A [[második világháború]] során mintegykb. 8000 ember dolgozott az üzemben.
Mivel az [[első világháború]] után számos megrendelőt elveszítettek, így az üzletpolitikájuk változtatására is kényszerültek: az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]] számára mozdonyok nagyjavítását is elvállalták, míg [[1922]]-től [[úthenger]]ek, [[1926]]-tól pedig stabil kazánok gyártásába kezdtek, melyet különféle ipari berendezések készítésével egészítettek ki.▼
 
▲Mivel az [[első világháború]] után számos megrendelőt elveszítettek, így az üzletpolitikájuk változtatására is kényszerültek: az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]] számára mozdonyok nagyjavítását is elvállalták, míg [[1922]]-től [[úthenger]]ek, [[1926]]-tól pedig stabil kazánok gyártásába kezdtek, melyetamit különféle ipari berendezések készítésével egészítettek ki.
[[1924]]/[[1925]]-ben a [[Lengyel Államvasutak]] részére egykori orosz tehervonati mozdonyokat építettek át normál nyomtávolságra, főjavítással egybekötötten.▼
 
▲[[1924]]/–[[1925]]|25-ben]] a [[Lengyel Államvasutak]] részére egykori orosz tehervonati mozdonyokat építettek át normál nyomtávolságra, főjavítássalfőjavításukkal egybekötöttenegybekötve.
 
A négy osztrák mozdonygyár (az ''ÁVT mozdonygyára'' [[Bécs]]ben, ''[[Krauss-Maffei|Krauss & Co]]'' [[Linz]]ben, ''[[Bécsújhelyi Mozdonygyár]]'' és a '''Floridsdorfi Mozdonygyár''') közül csak a floridsdorfi élte túl a két világháború közötti időszakot.
 
A [[második világháború]] során az üzemet súlyos légitámadások érték, de a termelés végig folytatódott. Főleg a [[Német Birodalmi Vasút]] [[MÁV 520|52]] sorozatú mozdonyát gyártották, melyből [[Németország]] számára több mint 1172, [[Románia|Romániának]] pedig 20 db készült., Ezami azezt [[MÁV 520|52]]a sorozatot gyártó üzemek közül a legnagyobb darabszám!. Ezután átálltak a [[DRG 42|42]] sorozatú mozdonyok készítésére; [[1944]]. június 13-án adták át a 42,2301 pályaszámú mozdonyt. A háború alatt készült 2115 mozdony közül az utolsó 42,2580 pályaszámmal [[1945]]. március 9-én hagyta el a gyárat.
 
[[1945]]. április közepén, a [[bécs]]ibécsi harci cselekmények befejeztével a gyár nagy részét leszerelték, és jóvátételként a [[Szovjetunió]]ba szállították. A gépek mellett nyersanyagot is szállítottak elelszállítottak, egyes adatok szerint 800 kocsirakománnyit. Ennek ellenére október végén egy [[DRG 42|42]] sorozatú [[gőzmozdony]] „személyében” az első, a háború után készült mozdony hagyta el a gyárat. Új mozdonyok gyártása mellett a szomszédos ''Floridsorfi Főműhely'' elpusztulása miatt az ÖStB mozdonyainak fővizsgálataitfővizsgálatát is az üzemben végezték.
 
A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet Vörös Hadsereg]] [[1946]]-ban a '''Floridsdorfi Mozdonygyár'''at az USzIA (''Upravlenyije Szovjetszkim Imuscseszstvom v Ausztriji'' – az ''Ausztriai Szovjet Javak Igazgatósága'') irányítása alá rendelték. Egyidejűleg az üzemnek az [[1946]]. július 26-i [[államosítás]]i törvény értelmében az [[Ausztria|Osztrák Köztársaság]] tulajdonába kellett volna kerülnie. Ennek a törvénynek azonban a szovjetszovjetek által megszállt területeken csak az [[Osztrákosztrák államszerződés]] tárgyalásainak [[1955]]-ös lezárása után kerülhetett sor. Ez a késlekedés, illetve a szovjet övezetbe való tartozás vezetett a gyár hanyatlásához, majd vesztéhez.
 
Az ''USzIA''-időkben csak kevés mozdonyt gyártottak, ehelyett többek között központi fűtési kazánokat, csörlőket és futóműveket gyártottak vasúti forgódarukhoz. Csak [[1953]]-tól tértek vissza újra a mozdonygyártáshoz. [[India]] számára először 99 db tartalékkazánt, majd [[1958]]-ig 140 mozdonyt készítettek.
 
[[1955]]. augusztus 13-án a '''Floridsdorfi Mozdonygyár'''at osztrák igazgatás alá helyezték, és ezzel ténylegesen is államosították az üzemet.
 
[[1955]]-től főleg dízelmozdonyokat gyártottak bel- és külföldre, többek között [[Csehszlovákia|Csehszlovákiába]]. Ezzel egy időben egyre kevesebb jármű készült annak köszönhetően, hogymivel forgóvázakat gyártottak a [[Henschel Művek|Henschel]]nek és a [[simmering]]i [[Simmering-Graz-Pauker]]-üzemnek. 158 forgóváz készült az [[egyiptom]]i [[Kairo]]–[[Helwan]]-gyorsvasút villamos motorkocsijai számára.
 
[[1958]]. február 14.-én a '''Floridsdorfi Mozdonygyárat''' beolvasztották a [[Simmering-Graz-Pauker|Simmering-Graz-Pauker AG]].-ba]], így megszűnt önálló üzemnek lenni.
 
Ugyan még egy utolsó nagy megrendelésként 50 db dízelmozdonyt szállíthatott a [[BDZ|Bolgár Államvasutak]] részére, de szép lassan kiürültek a megrendelési könyvek.
 
Az [[1969]]. szeptember 19-én az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]] [[ÖBB 1042|1042]].540 pályaszámú villamos mozdonya a '''Floridsdorfi Mozdonygyár''' 6043., a legutolsó járműve volt, mely elhagytaamely a gyárgyárat kapujátelhagyta.
 
Ma az üzem már nem áll. Helyén különböző kisebb üzemek, egy barkácsáruház és a ''Shopping City Nord'' bútoráruháza áll. Az üzem utolsó emléke egy obeliszk mely üzemnek a [[nemzetiszocializmus]] áldozatául esett dolgozóira emlékeztet. Az [[1980-as évek]]ben az épületek lebontása előtt felmerült, hogy a még részben jó állapotú üzemcsarnokokban egy osztrák közlekedési múzeumot rendezzenek be.▼
 
▲MaMára az üzem már nem áll. Helyénhelyén különböző kisebb üzemekgyárak, egy barkácsáruház és a ''Shopping City Nord'' bútoráruháza áll. Az üzem utolsó emléke egy, obeliszk melyaz üzemnek a [[nemzetiszocializmus]] áldozatául esett dolgozóira emlékeztetemlékeztő obeliszk. Az [[1980-as évek]]ben az épületek lebontása előtt felmerült, hogy a még részben jó állapotú üzemcsarnokokban egy osztrák közlekedési múzeumot rendezzenek be.
A
==Nevezetes munkatársak==
* [[Adolph Giesl-Gieslingen]]: Tevékenységetevékenysége a '''Floridsdorfi Mozdonygyárban''' egy hosszabb [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-beli tartózkodás miatt egy ideig szünetelt. [[1938]]-ban visszatért és a [[második világháború]] után a gyár főkonstruktőre lett.
* [[Franz Jonas]]: A végzett nyomdásznyomdászként [[1938]]-tól elszámolási hivatalnokként dolgozott a gyárban. [[1951]]. június 22-től [[Bécs]] főpolgármestere és tartományi vezetője, majd [[1965]]. június 1-jétől [[1974]]. április 24-én bekövetkezett haláláig [[Ausztria]] köztársasági elnöke volt.
 
==Irodalom==
* Johann Stockklausner: ''Die Wiener Lokomotivfabrik Floridsdorf.'' Eisenbahn-Kurier Verlag GmbH Freiburg, {{ISBN|3-88255-561-0}}
*Ingrid Trummer, Alexander Stollhof (Hrsg.): ''"…Bei„…Bei uns in der Lofag…"Lofag…”, Erinnerungen an die Floridsdorfer Lokomotivfabrik -– Wiens größter Industriebetrieb.'' Edition Volkshochschule, WienBécs, 2005, {{ISBN|3-900799-67-9}}
 
{{Portál|vasút}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Floridsdorfi_Mozdonygyár”