„Bikácsy Gergely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB |
||
25. sor:
==Életpályája==
[[1941]]-ben született a Nógrád megyei [[Szécsény]]ben, majd a Marcibányi téri Általános Iskolába járt. Így emlékezik vissza gyermekkorára: „Újságot szerkesztettem. Én írtam és gépeltem le a teljes számot. ''Bögöly'' volt a címe. Később a húgom ([[Bikácsi Daniela]]) ''Törpe'' címmel rivális lapot indított, ebben főleg rajzok voltak. Erre én ''Papagáj'' címen egy ''Törpé''t támadó kisebb formátumú lapot is kiadtam.” Tanulmányait a [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, majd 1960-65 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem-francia szakon végezte. A spontánul összeverődött irodalmi ambíciójú társaság ([[Ajtony Árpád]], [[Asperján György]], [[Bella István]], Bikácsy Gergely, [[Kiss Benedek]], [[Oláh János]], [[Utassy József]]) mindenáron saját lapot akart, amely végül megszületett, címe: ''Tiszta Szívvel''. Első kisregénye ''(Makacs égitest)'' [[1964]]-ben itt jelent meg. [[1965]]-[[1970]] között a [[Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum]] könyvtárosaként dolgozott. Közben a francia tanszék színjátszóival az Egyetemi Színpadon is játszik. [[1972]]-ben pedig az I.D.H.E.C.-en ([[Institut des Hautes Études Cinématographiques]] / Filmművészeti Akadémia) Párizsban is végez. [[1964]] óta jelennek meg irodalmi- és filmkritikái, esszéi, regényei, novellái (többek között: [[Balkon]], [[Beszélő]], [[Café Bábel]], [[Cahiers d’etudes Hongroises]], [[Európai Utas]], [[Élet és Irodalom]], [[Film.hu]], [[Filmvilág]], [[Filmkultúra]], [[Film-Színház-Muzsika]], [[Holmi]], [[Irodalmi Szemle]], [[Iskolakultúra]], [[Jelenkor]], [[Kalligram]], [[Kortárs]], [[Kritika]], [[Liget]], [[Litera]], [[Magyar Napló]], [[Magyar Narancs]], [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]], [[Metropolis]], [[Múlt és Jövő]], [[Nagyvilág]], [[Napút]], [[Népszabadság]], [[Orpheus]], [[Pergő Képek]], [[Prae.hu]], [[Társadalmi Szemle]], [[The Hungarian Quarterly]], [[Tiszta szívvel]] ), illetve hangjátékai, forgatókönyvei. [[1969]]-[[1988]] között az [[Élet és Irodalom]] c. folyóiratban publikál. [[1970]]-[[1972]] között szabadfoglalkozású volt. [[1971]]-ben [[Bacsó Péter]] [[Kitörés (film, 1971)|Kitörés]] c. nagyjátékfilmjében tűnt fel először színészként. [[1973]]-[[1978]] között dramaturgként dolgozott a MAFILM – Hunnia Filmstúdiójában [ [[Szabad lélegzet]] ([[1973]]) / [[Bástyasétány ’74]] ([[1974]]) / [[Idegen arcok]] ([[1974]]) / [[Talpunk alatt fütyül a szél]] ([[1976]]) / [[Tükörképek]] ([[1976]]) / [[Rosszemberek]] ([[1979]]) / [[Haladék]] ([[1980]]) ]. [[1975]]-ben jelent meg első önálló kötete ( [[Andrzej Wajda]] lengyel filmrendezőről ) a [[Gondolat Könyvkiadó]] ''Szemtől szemben'' c. sorozatának a keretében. [[1978]]-ban Párizsban tett hosszabb tanulmányutat (majd később [[1981]]-ben és [[1992]]-ben is). [[1978]]-[[1991]] között a [[Filmvilág]] folyóirat rovatvezetője volt, majd állandó külső munkatársa. [[1986]]-ban [[Madrid]]ban, illetve [[Barceloná]]ban volt tanulmányúton. [[1988]]-ban jelent meg az első regénye, egyben második könyve, ''Pajkos nő az árnyas utcán'' címen, [[Glauziusz Tamás]] álnéven, a JAK-füzetek sorozatában.
[[1990]] óta ismét szabadfoglalkozású. 1990-91 között filmrovata volt a Magyar Nemzetben. [[1990]]-[[1996]] között a hetenként megjelenő Beszélő filmkritikusa. [[1992]]-ben látott napvilágot jelentékeny francia filmtörténete, ''Bolond Pierrot moziba megy – a francia film ötven éve'' címmel. A francia filmművészet történetéről azóta sem került önálló magyar nyelvű kötet a filmbarátok kezébe. [[1997]]-ben jelent meg ''Buñuel-napló'' c. szubjektív naplóregény. [[1998]]-tól főként [[olasz]] tárgyú írásai jelennek meg. [[1998]]-[[2000]] között a [[Kortárs]] c. folyóiratban rendszeresen publikált. [[1998]]-[[2003]] között a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en, [[2000]]-[[2002]] között a [[Szegedi Tudományegyetem]]en filmtörténetet tanított. [[2000]] óta számtalan televíziós műsorban, dokumentum-portréfilmben szólal meg meghívott szakértőként. [[2003]]-ban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] tanára. Ugyanabban az évben jelenik meg a ''Bolond Pierrot moziba megy'' c. [[francia]] filmtörténetének első „kiegészítéseképpen” [[Jacques Rivette]] újabb álomjátékairól szóló tanulmánya, az [[Osiris Kiadó]]nál megjelent - [[Zalán Vince]] által szerkesztett - ''Filmrendezőportrék'' kötetben. [[2003]]-[[2006]] között a [[Népszabadság]] filmkritikusa. [[2004]]-ben szakértőként részt vesz [[Ingmar Bergman]] ''Trilógia'' magyar nyelvű DVD-kiadásában. [[2001]]-ben, [[2005]]-ben, 2007-ben és 2010-ben római tanulmányutat tett. [[2006]]-ban ''Saját Róma'' c. szubjektív esszéregénye látott napvilágot. [[2011]]-ben ''Athanáz'' címmel jelent meg életrajzi regénye [[Athanasius Kircher]]-ről a jezsuita matematikusról, aki feltehetően az első (?) „vetítő-szerkezetet” (laterna magicát) készítette el – az újraalakult [[Gondolat Kiadó Kör]] gondozásában. 2012. december 3-án a [[Francia Új Hullám Kiadó]] első magyar nyelvű [[Jean-Luc Godard]] tanulmánykötetében ''(JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása)'' – a ''Bolond Pierrot moziba megy'' második „folytatásaképpen” – két kisesszéje is olvasható.
| |||