„Nyírő Lajos” változatai közötti eltérés

1961-es megalakulásától kezdve 1989-es nyugdíjazásáig az irodalomelméleti osztály vezetője volt.<ref name="emlekezete" /> A [[Kritika (folyóirat)|Kritika]] folyóirat szerkesztőbizottságának 1965–72 között volt tagja. Oroszlánrésze volt az irodalomtudományi elmélet rangjának elismertetésében.<ref name="nol">{{CitWeb |url=http://nol.hu/kultura/nyiro-lajos-halalara-1497937 |szerző=[[Veres András (irodalmár)|Veres András]] |cím=Nyírő Lajos halálára |dátum=2014-11-12 |oldal= |elér=2018-10-06 |weblap=[[Népszabadság|Nol.hu]] }}</ref> Foglalkozott az információelmélet társadalomtudományokban való térhódításával, ''Kibernetika és művészet'' címmel írt tanulmányt, ami szlovákul is megjelent.<ref name="kesztolc" /> Támogatta [[Horváth Iván (irodalomtörténész)|Horváth Iván]] irodalomtörténész 1970-es években zajló, a magyar irodalomtörténet adatainak számítógépes feldolgozására irányuló törekvéseit.<ref name="mediatort">{{CitWeb |url=http://www.mediatortenet.hu/2016/03/21/horvathivan/ |szerző=[[Bellai László]] |cím=„Nincs média tovább, hanem bejáratok vannak az univerzumba” – Interjú Horváth Ivánnal |dátum=2016-03-21 |oldal= |elér=2018-10-06 |weblap=MODEM - médiatörténet }}</ref> Az 1960-as évek közepétől szerkesztette az ''Irodalomtudomány'' című kollektív tanulmánykötetet, ami 1970-re jelent meg és 20. századi irodalomtudományi iskolákat és módszereket mutat be. 1969-ben védte meg ''Az irodalmiság problémája az irodalomtudományban'' című kandidátusi disszertációját. 1981-ben jelent meg [[Veres András (irodalmárirodalomtörténész)|Veres Andrással]] közösen szerkesztett ''A marxista irodalomelmélet története'' c. kötete. 1988-ban ment nyugdíjba.<ref name="kesztolc" />