Wikipédia

„Gmunden” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Híres szülöttei: helyett Itt születtek - Itt haltak meg
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| név = Gmunden
| helyi név =
| kép = Gmunden.JPG
| kép = Gmunden.JPG
| képaláírás = Gmunden tóparti látképe
| képaláírás = Látkép a ''Gisela'' gőzössel
| címer = Wappen Gmunden.jpg
| címer =
| kerület =
| zászló =
| tartomány = [[Felső-Ausztria]]
| címerleírás =
| rang = Város
| zászlóleírás =
| polgármester = Mag. Stefan Krapf ([[Osztrák Néppárt|ÖVP]])
| becenév =
| irányítószám = 4810
| mottó =
| körzethívószám = 07612
| tartomány = [[Felső-Ausztria]]
| népsűrűség = 207
| kerület =
| terület = 63,49
| rang =
| szöveg pozíciója = right
| kerületei =
| weboldal = www.gmunden.at
| alapítás éve =
| legmagasabb pont = 425
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 4810
| körzethívószám = 07612
| rendszám = GM
| testvértelepülései = -
|térkép = -
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 425
| legmagasabb pont =
| terület = 63,55
| weboldal = www.gmunden.ooe.gv.at
| wikicommons =
}}
'''Gmunden''' [[Ausztria|osztrák]] város, [[Felső-Ausztria]] [[Gmundeni járás]]ának székhelye. 2018 januárjában 13191 lakosa volt. A Traunsee északi partján keszik, már a 19. század óta népszerű üdülőhely. A város a jellegzetes, zöld-fehér színű [[Gmundeni kerámia|gmundeni kerámiáról]] is ismert.
 
==Elhelyezkedése==
'''Gmunden''' kisváros [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]], a [[Salzkammergut]] régióban, a [[Traunsee]] északi partján. [[Gmundeni járás]] székhelye.
[[Fájl:Gmunden im Bezirk GM.png|170px|bélyegkép|balra|Gmunden a Gmundeni járásban]]
[[Fájl:Gmunden aus der Vogelperspektive.jpg|170px|bélyegkép|balra|Gmunden látképe]]
[[Fájl:Schloss Orth am Traunsee 2.jpg|170px|bélyegkép|balra|Az orti tavikastély]]
[[Fájl:Schlösser Ort 1.JPG|170px|bélyegkép|balra|Ort szárazföldi kastélya]]
Gmunden Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut északi peremén, a Traunsee északi partján, ahol a [[Traun (folyó)|Traun]] folyó kilép a tóból. Legmagasabb pontja az 1691 méteres Traunstein. Népszerű kirándulóhely a 934 m-es Grünberg is, amelynek csúcsára felvonó visz. Területe a következő katasztrális községekre oszlik: Gmunden, Gmunden-Ort, Schlagen, Traundorf és Traunstein.
 
A környező önkormányzatok: északra [[Ohlsdorf]], északkeletre [[Gschwandt]] és [[Sankt Konrad]], keletre [[Scharnstein]], délkeletre [[Grünau im Almtal]], délre [[Ebensee am Traunsee]], délnyugatra [[Traunkirchen]], nyugatra [[Altmünster]], északnyugatra [[Pinsdorf]].
A város a jellegzetes zöld-fehér mintájú [[gmundeni kerámia|gmundeni kerámiáról]] ismert. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] idejében kedvelt nyaralóhely volt, amiről számos villa tanúskodik.
 
== Földrajz Története==
A mai városközpont területén az első település az 5. században jelent meg. Mezővárossá 1278-ban emelték, de hogy mikor kapta városjogait, nem ismert. 1217-ben már bírósággal rendelkezett. Saját temploma 1300 körül épült meg. A középkorban erős fallal vették körbe. Gazdasági életének alapját egészen a kora újkorig a sókereskedelem jelentette. 1525-ben és 1595-ben parasztlázadások törtek ki Felső-Ausztriában, amelyek hatását a város erősen megszenvedte, a kereskedelem leállt és mindennaposak voltak a fosztogatások.
Gmunden a [[Traunviertel]]ben fekszik, 425 méterrel a tengerszint felett. Kiterjedése észak-déli irányban 9,4 km, kelet-nyugati irányban 13,5 km. Területén található a Traunsee teljes északi partja, valamint a keleti part nagy része.
 
A 17. században a város naszádépítőiről vált ismertté. Bécs 1683-as [[Bécs ostroma (1683)|ostroma]] idején több ezer menekültet fogadott be, ami miatt jelentősen meg kellett növelni a hadiadó mértékét. Az [[osztrák örökösödési háború]] során a térségben bajor, francia és osztrák csapatok vonultak fel és bár csatára nem került sor, a hadseregek ellátása nagy terhet rótt a lakosságra. A 19. század elején a sókereskedelem kezdte elveszíteni jelentőségét és helyébe az idegenforgalom lépett. Gmunden [[Bad Ischl]]lel versengve igyekezett magához csábítani a turistákat. 1862-ben fürdővárossá nyíilvánították.
A város területén több hegy található; a legmagasabb az 1691 m magas [[Traunstein (hegy)|Traunstein]], ami kedvelt kiránduló- és hegymászóhely.
 
Az [[első világháború]] kezdetén, 1914 szeptemberében katonai kórházat nyitottak a városban, több száz sebesültet ápoltak itt. 1939-ben Eck, Ort, Traunleithen és Theresienthal településrészek átkerültek Altmünsterhez. A [[második világháború]] végén Gmunden lakossága a menekültek miatt 30 ezernyire szökött fel és már képtelenek voltak ellátni a menekülőket. Bár a várost nem bombázták, gazdasága megsínylette a háborút. A több mint 600 besorozott gmundeniból csak 13% élte túl a harcokat. A háború után amerikaiak szállták meg a várost, akik hírszerzési központot állítottak fel Gmundenben. A kémközpont olyan volt SS-tagokat is alkalmazott, akik jól ismerték a szovjet körülményeket.
== Történelem ==
A terület már az [[5. század]]ban is lakott volt. Gmundent [[1278]]-ban nyilvánították várossá; míg azonban bíróság már [[1217]]-ben is működött ezen a helyen, saját temploma csak [[1300]]-ban lett.
 
2008-ban Gmundenben rendezték meg a tartományi kiállítást "Das Salzkammergut" néven. Az eseményre felújították és kibővítették a Kammerhof múzeumát.
A város jelentőségét a kora [[újkor]]ban is a sókereskedelem biztosította. A [[felső-ausztriai parasztfelkelés]] során gazdasági helyzete megrendült, mivel a fosztogatások a sókereskedelmet is ellehetetlenítették.
 
==Lakosság==
Az 1500-as évek közepe körül hadihajó (naszád) építés is folyt Gmundenben.
A gmundeni önkormányzat területén 2018 januárjában 13191 fő élt. A lakosságszám 1991 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 83,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 5,9% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,4%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (2,6%), a bosnyákok (1,5%) és a törökök (1,4%) alkották.
 
[[Bécs ostroma (1683)]] idején menekültek ezreit kellett elszállásolni és ellátni a városban, ami a meglévő [[török-adó]] jelentős emelését vonta maga után.
 
Az [[osztrák örökösödési háború]] folyamán Gmunden és környéke jelentős táborhelye volt a különböző hadaknak, és bár harci cselekményekre itt nem került sor, a [[Bajorország|bajor]], [[Franciaország|francia]], majd a bevonulás után a [[Habsburg Birodalom|császári]] csapatok kvártélyozása jelentős terhelést jelentett.
 
A [[19. század]] elejére a sókereskedelem lehanyatlott, így új jövedelemforrások után kellett nézni. Ekkor kezdődött Gmunden [[fürdőváros]]sá fejlődése és [[Bad Ischl]]lel való rivalizálása; a fürdővárosi rangot [[1862]]-ben nyerte el.
 
==NaszádokLátnivalók==
[[FileFájl:MagyarGmunden naszádosok-16.Villa szToskana..jpgJPG|bélyegkép|balra|140px|NaszádosokA a [[16.Villa század]]banToscana]]
[[Fájl:Gmunden - Schloss Cumberland, Hauptfassade.JPG|bélyegkép|A Cumberland-kastély]]
Az 1529 utáni években hadihajókat (naszádok) is építettek itt. A naszádokat olasz és német hajóépítő mesterek építették, majd a kész hajókat a [[Traun (folyó)|Traun]] és a [[Duna]] vizén [[Bécs]]be irányították, majd az itteni teljes felszerelésük után végleges állomáshelyeikre úsztatták.
[[Fájl:Gmunden Kammerhof von Westen.jpg|bélyegkép|A Kammerhof és az ispotálytemplom]]
[[Fájl:Gmunden - Rathaus.JPG|bélyegkép|A városháza]]
*Gmunden leghíresebb látványosságai Ort két - tavi és szárazföldi - kastélya. A tavikastély a Salzkammergut legrégebbi alapítású épületei közé tartozik, 909-ben már megemlítették. Itt játszódik a német nyelvterületen népszerű ''Schlosshotel Orth'' tévésorozat.
*a Villa Toscana kastélyát [[Bourbon–Szicíliai Mária Antónia toszkánai nagyhercegné|Mária Antónia]] főhercegnő építtette 1870-77 között
*a Cumberland-kastély a [[Welf-ház|Welf-család]] birtokában volt
*a Weyer-kastélyban [[meisseni porcelán]]ok múzeumát rendezték be
*a Salzträgerbrunnen, Ausztria egyetlen kerámiaszökőkútja
*a Háromkirályok-plébániatemplom főoltárát Thomas Schwanthaler szobrász készítette 1678-ban
*a kapucinusok temploma 1636-ban épült, Szűz Mária mennybevételét ábrázoló oltárképe 1753-ból való
*a vásártéren számos régi ház látható, köztük az 1574-es városháza
*az 1450-es Kammerhof a sókereskedelem felügyelőjének lakhelye volt. Itt rendezték be a városi és a [[Johannes Brahms|Brahms]]-múzeumot
*a tóparton látogatható az 1871-ben készült ''Gisela'' lapátkerekes gőzhajó, amelyet [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] lányáról, [[Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő|Gizella]] főhercegnőről neveztek el.
*a [[Gmunden villamosvonal-hálózata|gmundeni villamos]] Ausztria legrövidebb és legmeredekebb vonalán jár
*a zöld-fehér termékeiről ismert [[Gmundeni kerámia|gmundeni kerámiagyár]] látogatható. A jellegzetes termék miatt Gmunden néha "kerámiavárosnak" nevezi magát
*a gmundeni Salzkammergut ünnepi heteket nyaranta július-augusztusban rendezik
*a gmundeni kerámiahetek
 
==Híres gmundeniek==
A fennmaradt adatok szerint például 1661-ben egyetlen év alatt 100 egész és 50 fél naszád, valamint 25000 evező került ki Gmunden hajóépítő műhelyeiből.
*[[Johannes von Gmundengg]] (1384–1442) matematikus és csillagász
*[[Heinrich Schiff]] (1951–2016) csellista és karmester
*[[Szörényi Levente]] (1945-) énekes, dalszerző
*[[Fritz Karl]] (1967-) színész
*[[Conchita Wurst]] (1988-) transzvesztita énekes
 
==Testvértelepülések==
A fél naszád a naszádhoz hasonló, csak feleakkora nagyságú hadihajó volt. Az egész naszád ára 41 forint 25 krajcár, a fél naszádé 30 forint 40 krajcár volt a szállítási költséggel együtt.
*{{zászló|olasz}} [[Faenza]] ([[Olaszország]])
*{{zászló|német}} [[Tornesch]] ([[Németország]])
 
==Források==
A [[16. század]] közepén Gmunden mellett már [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ban, [[Győr]]ben és egyéb helyeken is készítettek naszádokat. A legtöbb magyar hadihajót a török háborúk végéig Komárom híres hajóács kompániái gyártották.
*Stadtgemeinde Gmunden (Hrsg.): Gmunden – 700 Jahre Stadt. Gmunden 1978.
*Kulturverwaltung Gmunden (Hrsg.): 125 Jahre Kurstadt Gmunden. Gmunden 1987.
*Wilfried Heller: Der Fremdenverkehr im Salzkammergut. Heidelberg 1970.
*E. Prillinger: Grüße aus Gmunden. Linz 1972.
*Stephen Sokoloff: „Goldene Wege“ – Kultur- und Naturschätze vom Traunsee bis Bad Ischl. Neumarkt i. H. 2005, ISBN 3-200-00436-3.
*[http://www.gmunden.ooe.gv.at A település honlapja]
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=40705 40705 - Gmunden] ''Statistik Austria''
{{fordítás|de|Gmunden|oldid=185488685}}
{{osztrák járás települései}}
 
{{portál|földrajz}}
==Közlekedés==
A városban üzemel Ausztria legrövidebb villamosüzeme, a [[Gmunden villamosvonal-hálózata|Gmundeni villamos]].
 
[[Kategória:Felső-Ausztria települései]]
== Itt születtek ==
* Itt született [[1945]]. [[Április 26.|április 26]]-án [[Szörényi Levente]] zenész, zeneszerző
* Itt született [[1988]]. [[november 6.|november 6]]-án [[Conchita Wurst]], a [[2014-es Eurovíziós Dalfesztivál]] győztese<ref>{{cite web|url=http://conchitawurst.com/index.php?id=7|title=biography|accessdate=10 May 2014|publisher=conchitawurst.com|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140630235216/http://www.conchitawurst.com/index.php?id=7|archivedate=2014-06-30}}</ref>
 
== Itt haltak meg ==
* Itt hunyt el [[1902]]. [[december 2.|december 2-án]] [[Richard Belcredi]] osztrák belügyminiszter.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fordítás ==
* {{Fordítás|de|Gmunden|oldid=84211632|n=a}}
 
== További információk ==
{{Commonscat}}
* [http://www.gmunden.at/ Hivatalos honlap] {{hivnyelv|német}}
 
{{Osztrák járás települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz|}}
 
[[Kategória:Gmunden]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gmunden”