„Dávid Ferenc (püspök)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
31. sor:
 
Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a [[humanizmus]] és a [[reformáció]] nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. [[1568]]. [[január 6.|január 6]]–[[január 13.|13.]] napjain tartották [[Torda|Tordán]] azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a [[vallásszabadság]] biztosítására: ''„A prédikátorok minden helyen hirdessék az [[evangélium]]ot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”''
 
1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben [[Báthory Kristóf]] fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtön foglyaként halt meg.
 
== Családja ==