Wikipédia

„Rudolf magyar király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link
79. sor:
Kezdettől fogva a [[rend (feudalizmus)|rendiség]] megtörésére, és az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] bevezetésére törekedett. Nem engedte a rendiség fejének számító, és a rendek által választott nádori tisztséget betölteni, helyettük Bécsben kinevezett nádori helyettesek ültek a nádori székben ([[Nádasdy Tamás]] 1562-es halála után egészen 1608-ig üres volt a nádori szék). Támogatta az [[ellenreformáció]]t, igyekezett gátat szabni a protestantizmus előretörésének. Ekkorra a magyar arisztokrácia nagy része már valamelyik protestáns valláshoz tartozott, (ecsedi Báthoriak, Nádasdyak, Thurzók, Illésházyak, Batthyányak, Perényiek, guthy Országhok, stb.). Rudolf a [[tizenöt éves háború]] idején kiürült kincstár problémáját, a magyar arisztokrácia vagyonának megszerzésével próbálta enyhíteni. Felségsértési és felségárulási pereket zúdítottak a magyar bárók és vagyonosabb családok nyakába, általában fő- és jószágvesztéssel. Pereket indítottak a homonnai Drugethek, [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], Nádasdy Tamás (nem a nádor), [[Telekessy Mihály]], az Alaghy, Balassa, Kállay stb. családok ellen. A leghírhedtebb az Illésházy-per volt. Ezek, s az elhúzódó háború, valamint a császári seregek pusztításai következtében kitört a Bocskai-felkelés, amelynek a magyar rendi jogokat helyreállítandó, és sérelmeket orvosolandó célja volt.
 
Rudolf és öccse, Mátyás főherceg még csalásra is hajlandóak voltak, a katolikus vallás védelmében, és a protestantizmus háttérbe szorítása érdekében. 1604-ben megtartott országgyűlés végén a rendek tudta nélkül beillesztettek egy hamis, az országgyűlés által nem tárgyalt törvénycikket a többi közé, amely kimondta, hogy ezentúl vallási ügyekben ne lehessen az országgyűlésen felszólalni, súlyos büntetés terhe mellett (1604. évi XXII. tc). Rudolf nem érte el célját, [[1606]]-ban megkötötték a [[bécsi béke (1606)|bécsi békét]], amelyben visszaállították a rendi jogok egy részét. Mint elődei, ő is törekedett Erdély megszerzésére, amelyre a [[tizenöt éves háború]] alatt sor is került, bár nem hosszú időre, de ezalatt a [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] alatt felvirágzott Erdély teljesen tönkrement. Rudolf császár uralma vért és pusztulást hozott Erdélyre.
 
Az 1600-as évekre Rudolf elmebaja kiteljesedett. 1598-tól elmeállapota fokozatosan romlott, ''őrülési„őrülési rohamok gyötörték, s dühöngése rettenetes kitörésekben nyilvánult. Szolgáit ütötte, verte, sőt magamagát is meg akarta ölni. Azt hitte, hogy megbabonázták, s az ördögöt idézte, hogy végre már elvigyeelvigye”''.<ref name="ReferenceA">Szilágyi Sándor A Magyar Nemzet Története</ref> Az államügyekkel egyre kevésbé foglalkozott, akadályozta a munkát, kedélyállapota teljesen kiszámíthatatlanná vált, sokszor nem is tudta hol van, őrjöngött, ellenséget látott mindenkiben, ráadásul élete vége felé alkoholista is lett. Viselkedése tűrhetetlenné, a változtatás elkerülhetetlenné vált. [[1608]]-ban Mátyás főherceg határozott lépést tett: erőszakkal lemondatta Rudolfot a magyar trónról, és orvosolta a magyar rendek sérelmeit. A következő években helyreállította a rendi dualizmust (1608–1671). Rudolf lemondatása után a magyar főurak a vármegyékkel azonnal tudatták az örömhírt: ''„immár ezután császár ő felsége Magyarországhoz semmi közit nem ártja”ártja.”''<ref name="ReferenceA"/> <!---1671: Ez milyen dátum? Nem 1617 akar lenni?--> <!---Nem, 1671 ig állt fenn a rendi dualizmus, amikor is I. Lipót bevezette a nyílt abszolutizmust.-->
 
== A török kérdés ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_magyar_király”