Wikipédia

„Babeș–Bolyai Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Érdekességek, furcsaságok, fonákságok: a szakasz egy része elavult, ezért a sablon + a vitalapról átvettem saját szövegemet a pápáról
a kékít
97. sor:
A BBTE hivatalos diskurzusában Kolozsvár első felsőoktatási intézeteitől származtatja magát, de a város felsőoktatási tradíciói többször megszakadtak. Maga a BBTE-nek a jelenlegi szerkezete, sajátos terjeszkedése, vezetése újszerű; ez a mostani egyetem az utóbbi húsz évben teljesen átalakult. Arculati elemeit tekintve kevésbé kapcsolódik valamilyen elődhöz, tudományos iskoláit nézve pedig a román része legfeljebb a két világháború közötti egyes tanszékeket, a magyar pedig a világháború utáni évtizedek műhelyeit vallhatja elődjének.
 
[[1581]]-ben [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] erdélyi fejedelem [[Jézus Társasága|jezsuita]] kollégiumot alapított [[Kolozsvár]]ott. Később ezt a kollégiumot megszüntették, de az [[ellenreformáció]] során [[1688]]-ban [[Jézus Társasága|jezsuita]] akadémiát alapítottak helyette. [[Bethlen Gábor]] [[1622]]-ben [[Gyulafehérvár]]ott alapította meg az Academicum Collegium néven ismert református főiskolát. Bár a tanári kar kidolgozta az akadémia fejlesztési tervét, Bethlen halála és utódainak szűkebb látóköre meghiúsította az egyetemi szint elérését. A nyugati egyetemekkel felérő erdélyi főiskola tervét [[Apáczai Csere János]] vetette fel újból [[1658]]-ban, de megvalósítását a háborús körülmények megakadályozták.
 
A [[18. század]] második felében a [[protestáns]]ok külföldi egyetemjárásának fékezése végett [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] felekezetközi egyetem létrehozását tervezte, ebből végül a [[piarista]] rend felügyelete alatt Királyi Akadémiai Líceum néven a jogi és az orvosi kar jött létre. Egyetemmé fejlesztés helyett ezek később önálló intézményekként működtek (''Joglíceum'', ''Orvos-sebészi Tanintézet'').
 
A [[kiegyezés]] ''(1867)'' után nyilvánvaló vált, hogy a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]] egymagában nem elégítheti ki a megnövekedett felsőoktatási igényeket, Magyarország második tudományegyetemének székhelyéül [[Pozsony]] és [[Kolozsvár]] jöhetett számításba. [[Erdély]] fővárosa azzal nyert a versenyben, hogy egyrészt [[1859]] óta itt működött az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]], amelynek könyvtára és egyéb gyűjteményei a felsőfokú képzés tudományos hátterét biztosíthatták, másrészt pedig az itteni joglíceumban és sebészképző intézetben már benne rejlett egy-egy egyetemi kar csírája.
<br />[[1872]]-ben hosszas tárgyalások, helyszíni tájékozódás és országgyűlési viták után [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] és [[Pauler Tivadar]] kultuszminiszterek törvényjavaslata testet öltött: októberben megnyílt a '''[[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Kolozsvári Tudományegyetem]]''' négy karral ''(bölcsész, matematikai-természettudományi, jogi, orvosi)'', az első évre beiratkozott 284 hallgatót 40 rendes tanár és 11 tanársegéd oktatta.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Babeș–Bolyai_Tudományegyetem”