„Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
206. sor:
Élete során több nagyobb utazást is tett. [[1878]]-ban Eduard Hodek bécsi preparátor, Eugen von Homeyer és [[Alfred Brehm|Brehm]] társaságában tizenöt napos vadászkirándulást tett a Duna magyarországi szakaszán. Több helyütt megálltak, és a Duna melletti ártéri erdőkben, mocsarakban, de távolabbi erdőkben is vadásztak, így felkeresték az adonyi gémszigetet, [[Apatin]] és a [[Drávafok]] környékét, A [[Béga-csatorna]] környéki berkeket, a [[keskend]]i {{linkiw|Keskend|Kozarac (Čeminac)|hr}} erdőt, a Hulló-mocsarat, a [[Tarcal-hegység|Fruška Gorá]]ban pedig keselyűkre vadásztak. Céljuk az volt, hogy néhány kevésbé ismert madárfajtát természetes közegükben ismerjék meg és adatokat gyűjtsenek.
 
[[1879]] április-májusban hosszabb utazást tett, ezúttal kísérői közé tartozott Brehmen kívül [[Johann Wilczek|Hans Wilczek]] is. Észak-[[Olaszország]]ból, Velencéből indultak a Marimar gőzös fedélzetén útjuk [[Spanyolország]], felé tartott. Megfigyeléseket végeztek és vadászatokat tartottak a Sierra de Gredos hegységben, [[Cartagena (Spanyolország)|Cartagenában]] és az Alboran-szigeten, ahol egy sirályfaj volt a megfigyelés tárgya. Innen Gibraltár felé, majd [[Tanger]]be utaztak, amjd Lisszabon és Portó érintésével térjenek haza felé. Spanyolországi utazásuk jelentősége volt egy addig ismeretlen pacsirtafaj (Galerida miramare) leírása, ez a faj azonban azonos a Bhrem által már 1857-ben leírt kövi pacsirtával (így a Galerida miramare a Galerida theklae szinonímájának tekintendő).<ref>[http://www.pannonvadasz.hu/Cikk.aspx?contentId=279 Vadászéletek 1. – Rudolf trónörökös]{{Halott link|url=http://www.pannonvadasz.hu/Cikk.aspx?contentId=279 |date=2019-02 }}</ref><ref>Hadarics: Rudolf trónörökös, az ornitológus, 155. oldal</ref> Az utazás során több ragadozómadarat ([[saskeselyű]]t, fakó és [[barátkeselyű]]t, [[dögkeselyű]]t, [[szirti sas]]t és [[parlagi sas|ibériai sast]]) ejtett el, biometriai adataikat több más helyről (többek között Magyarországról) származó példányok adataival vetette össze.
A spanyol utazás után azonban külső hatásokra megritkultak Brehmmel folytatott találkozásai, bár továbbra is leveleztek. Az út után olyan újságok jelentek meg a barátságukról, melyeket el kellett kobozni, azok tartalma miatt. Barátja ugyanis protestáns, polgár és Darwin követője volt egyben. Friedrich zu Schwarzenberg prágai érsek, egyenesen a császárnál mondta el aggályait azzal kapcsolatban, hogy a trónörökös Brehmmel barátkozik. Fő kifogása Az állatok világában leírt erkölcsileg megbotránkoztató okfejtéseket tartotta.<ref>Hamann, 2008, 148-149, 156. oldal</ref>