Új oldal, tartalma: „{{Kép|Kamenicë Tumulus, Albania 2018 02.jpg|méret=200px|szöveg=A kamenicai halomsír}} '''Albánia a bronzkorban''' számottevő és összetett, csak részl…”
'''[[Albánia a bronzkorban]]''' számottevő és összetett, csak részlegesen rekonstruálható etnikai, társadalmi, technológiai és műveltségbeli változások színtere volt, amelyek láncolatának eredményeként az [[Albánia az őskorban|őskori]] paleobalkáni népesség helyét a kora [[vaskor]]ral az [[illírek]] ősei, a preillírek vették át. Az albániai bronzkor kronológiailag hozzávetőlegesen átívelte az {{ie|2.}} évezredet. Kezdetét jellemzően az {{ie|3.}} évezred nagy [[indoeurópai vándorlás]]ának{{Wd|Q28445743}} nyugat-balkáni lezárulásához kötik, bár e folyamat részleteiről és etnokulturális következményeiről csak elméletek ismertek. A korai bronzkorról kevés [[régészet]]i adat áll rendelkezésre, de nagy vonalakban a korábbi [[kőrézkor]]i műveltségelemek továbbélése jellemezte, emellett – egyes vélemények szerint a keletről bevándorló proto-indoeurópai népesség hatására – megerősödött a legeltető [[állattenyésztés|állattartás]] szerepe, megjelentek az első [[bronz]]tárgyak és [[halomsír]]ok. A régió a középső bronzkorban már egy társadalmi és technológiai szempontból is fejlettebb műveltség otthona volt: közösségeik egy kialakulóban lévő patriarchális rend jeleit mutatták, a [[bányászat]]i és [[kohászat]]i ismeretek elsajátításával kialakult fejlett bronzművességük, elsősorban a [[minószi civilizáció|minószi]] és [[mükénéi kultúra|mükénéi civilizációk]] hatására pedig differenciálódott tárgyi kultúrájuk. A kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés – az égei civilizációk lehanyatlásával párhuzamosan – a bronzkor utolsó szakaszával megakadt: bár továbbtökéletesedett kézművességük lehetővé tette volna az intenzívebb mezőgazdasági termelést és ezzel a megnövekedett népesség ellátását, az {{ie|13.}} századdal beköszöntő kedvezőtlen klimatikus változások égető termőföldhiányt idéztek elő. Harc folyt a földekért és a legelőkért, kialakult a faluközösségek – egyes elméletek szerint harcosokból álló – vezető rétege, a magaslatokon pedig megjelentek az első erődítések. Ez utóbbiak a vaskori illír protourbán települések közvetlen előképeinek tekinthetőek, ahogy a késő bronzkorban megszaporodó halomsírokat is több helyütt akár az {{ie|5.}} századig is használta a környék – a sírmellékletek elemzése és antropológiai vizsgálata alapján nemegyszer a késő bronzkor óta kontinuus – illír népessége. Ezen okokból a bronzkor kései szakaszára a vaskori illírség közvetlen elődei, a preillír alapnépesség kialakulásának korszakaként tekint a régészettudomány.
