„Nagyszalonta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
|||
43. sor:
Nagyszalonta a [[16. század]]ig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1241-ben a [[tatárok]] pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette ''Zalancha, Zalanta'' néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1598-ban a [[Nagyvárad]] alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.
[[1606]]-ban [[Bocskai István]] erdélyi fejedelem a köleséri [[hajdúk]]nak adományozta a települést. A [[Bocskai István]] által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát.<ref>[http://www.salonta.net/hu/files/etc/bocskai_terv.htm Bocskai-terv] {{Wayback|url=http://www.salonta.net/hu/files/etc/bocskai_terv.htm |date=20080603002452 }}, salonta.net</ref> [[1610]]-ben [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott. Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.
A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni, és [[1636]]-ban már készen volt, mert a [[törökök]] ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említették: ez év [[október 6.|október 6-án]] [[I. Rákóczi György]] itt verte meg a törököket, akik [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen Istvánt]] akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel később [[I. Rákóczi György]]től több pusztára nyertek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, [[II. Rákóczi György]] fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni, és 1695-ben már ismét szervezkedett.
| |||