„Jósika István” változatai közötti eltérés

| halálozási hely = Szatmári[[szatmári vár]]

Apja, karánsebesi Jósika János [[Szörény vármegye]] alispánja volt; egyes források szerint román származású. Hat fiútestvére közül ő emelkedett a legmagasabbra és őt tartják a családi vagyon megalapozójának. Itáliában tanult, majd 1585-ben kancelláriai titkárként tevékenykedett. 1593-ban feleségül vette a kivégzett [[Gyulai Pál (történetíró)|Gyulai Pál]] özvegyét, Füzy Borbálát, ezáltal rokonságba került a [[Báthori-család]]dal. [[Báthory Zsigmond]] előbb belső kamarásává, majd 1594–1595 körül<ref>Trócsányi: 1594 ősz, MÉL: 1595 után.</ref> [[Kovacsóczy Farkas]] utódjául kancellárrá tette, és neki adományozta [[Zsidóvár]]t illetve [[Branyicska|Branyicskát]].<ref>A családból ő használta először a branyicskai előnevet, és ő volt az első, aki bárói rangot viselt.</ref> [[Szamosközy István]] szerint Kovacsóczy halálát maga Jósika idézte elő, mert a tisztségére pályázott: [Kovacsóczynak] ''„meg is kegyelmezett volt Zsigmond, de a konczért Jósika verte volt ki éliből. Kovacsóczynak csak az egy Jósika István miá kellett meghalni.”''

Báthory Zsigmondnak bizalmi embere volt, a fejedelem több ízben küldte követségbe Itáliába és Prágába. Részt vett a [[Rudolf magyar király|Rudolf császárral]] folytatott tárgyalásokban is. Báthory Zsigmond, aki vissza akart vonulni a fejedelemségtől, felkínálta Erdélyt a császárnak, kárpótlásul [[Oppeln]] és [[Ratibor]] sziléziai hercegségeket kapta. Jósika István késleltette az ország Rudolfnak való átadását, vagy azért, mert Báthory biztatására maga akart fejedelem lenni, vagy pedig törökbarát politikája miatt. Az 1598. áprilisi országgyűlésen a fejedelem Rudolf követei jelenlétében felelősségre vonta a kancellárt a késedelemért és elfogatta. Jósikát utóbb [[Kővár vára|Kővár]]ra, majd [[Szatmárnémeti|Szatmárra]] vitték, és ott a [[szatmári vár]] kapuja előtt lefejezték.