|
| példányszám = 200 000<ref>[[Zöldi László]]: [https://medianaplo.blog.hu/2014/12/27/medianaplo_szennylap_volt-e_a_magyar_ifjusag Szennylap volt-e a Magyar Ifjúság?]</ref>
}}
A '''Magyar Ifjúság''' a [[Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség]] (KISZ) [[folyóirat]]a volt 1957–1989 között. 1989. május 5. és a megszűnés előtti utolsó, május 26-ikii számok fejléce szerint már nem a KISZ, hanem annak utóda, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) lapjaként határozta meg magát.
==Előzménye==
A lap közvetlen előzménye a [[Dolgozó Ifjúság Szövetsége]] (DISZ) lapja, a Szabad Ifjúság című [[napilap]] volt, melynek utolsó száma [[1956]]. [[október 23.|október 23-án]] jelent meg.<ref>{{CitWeb |url=http://inaplo.hu/gy/cim/Magyar_Ifjusag-folyoirat/magyar-ifjusag.html |szerző=[[Bakos Katalin]] |cím=Magyar Ifjúság |dátum=2008-11-28 |oldal= |elér=2019-02-17 |weblap=iNapló }}</ref> Az [[1956-os forradalom]] után a Szabad Ifjúság nem, jelent meg többet,de a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség kiadásában 1957. január 5-től jelentújra meg megjelent, heti kiadásban, mint Ifjúsági Hetilap. A DISZ-t újjászervezték, 1957. március 21-én létrejöttmegalakult a [[Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség]], a lap ezt követően a KISZannak központi lapjaként látott napvilágot.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség |alcím= |periodika=Magyar Ifjúság |év=1957 |hónap=03 |nap=23 |oldal=1 |évfolyam=1 |szám=12 }}</ref>
==Története==
A Magyar Ifjúság ugyan vitathatatlanul politikai hetilap volt, ám mivel célja az ifjúság gondolkozásának "helyes"„helyes” irányba terelése, formálása, ezért olyan témákkal foglalkozott, amiamelyek valóban számíthatottszámíthattak a fiatalok érdeklődésére.<ref>{{CitWeb |url=http://inaplo.hu/gy/cim/Magyar_Ifjusag-folyoirat/Magyar_Ifjusag-Bakos_katalin/Magyar_Ifjusag.html |szerző=Bakos Katalin |cím=Magyar Ifjúság - Az Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsának lapja |dátum=2008-12-08 |oldal= |elér=2019-02-17 |weblap=iNapló }}</ref> 1962-ben felmerült, hogy napilappá alakítsák a folyóiratot -– elődje, a Szabad Ifjúság is így jelent meg, és bár évekig napirenden volt a kérdés, sőt, [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] is támogatóan szólalt fel 1967-ben, utalva a lapnak a kormány közvetlen irányításáról mérhető relatív távolságára: "''ez„ez az a lap, amelyik a pekingi dolgokba hamarabb beleszólhat, mint a párt hivatalos lapjalapja”''" (vagyis a [[Népszabadság]]), végül erre nem került sor, de csak 1972-ben mondott le a KISZ arról, hogy aaz ő napilapja legyen.<ref>{{CitLib|szerző=[[Paál Vince]] (szerk.) |cím=A sajtószabadság története Magyarországon 1914-19891914–1989 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Wolters Kluwer |év=2015 |url=https://books.google.hu/books?id=8I-CDQAAQBAJ&pg=PT671&lpg=PT671&source=bl&ots=fc4GebJCCY&sig=ACfU3U3o64vPz6F0iMdC0reV8hUxBJ8L9A&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiS75bJo8LgAhWplIsKHX4tClY4FBDoATAHegQIBxAB#v=onepage&q&f=false }}</ref>
==Szerkesztőség==
A lap kiadója az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat volt, szerkesztősége évtizedekig a [[Blaha Lujza tér]]i sajtópalotában, vagy a közelében volt: a VIII., Blaha Lujza tér 1-3., majd 1962-től Somogyi Béla utca 6. szám alatt, majd 1987-től a VI., Dessewfy utca 34.-ben.
Meghatározó újságírók, szerkesztők, munkatársak:
*főszerkesztők: 1964-ig szerkesztőbizottság felelt a lapért. Szabó Béla (1964-19691964–1969) Szabó János (1969-19841969–1984),[[Gubcsi Lajos]] (1984–89), [[Pálfy G. István]] (1989)
*[[Zöldi László]], Gyulai Ferenc, [[Böszörményi Gyula]], [[Baranyi Ferenc]], [[Szántó Gábor (újságíró)|Szántó Gábor]]
*[[Földes Vilmos]], [[Gugi Sándor]] (karikatúra), [[Gyöngy Kálmán]], [[Menkó László]] (grafika), [[Urbán Tamás]] (fotó)
|
