„Sarki fény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Színek: Sajtóhiba javítása
7. sor:
 
==Helyszíne==
A sarki fény többnyire a mágneses pólustól 10°-20° távolságra, 3°-6° szélességen látható.<ref name="feldstein86">{{cite journal |last=Feldstein |first=Y. I. |year=2011 |title=A Quarter Century with the Auroral Oval |journal=EOS |volume=67 |issue=40 |page=761 |doi=10.1029/EO067i040p00761-02 |bibcode=1986EOSTr..67..761F}}</ref> Legjobban a sötét égen, hosszú sarki éjszakákon figyelhető meg, de az év és a nap folyamán bármikor létrejöhet. A sarki fényt tapasztaló területet aurorális oválisnak nevezik, habár inkább szalag formájú.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=9gLwCAAAQBAJ&pg=PA190&lpg=PA190&dq=Occurrence+of+terrestrial+auroras#v=onepage&q=Occurrence%20of%20terrestrial%20auroras&f=false|title=Illustrated Glossary for Solar and Solar-Terrestrial Physics|last=Bruzek|first=A.|last2=Durrant|first2=C. J.|date=2012-12-06|publisher=Springer Science & Business Media|isbn=9789401012454|language=en}}</ref> A napszéllel való kapcsolatot a statisztikák vizsgálata során fedezték fel. Részletesebben [[Elias Loomis]] (1860)<ref>Fritz, Hermann (1881). "Das Polarlicht."</ref> és Hermann Fritz (1881)<ref>Tromholt, S. (1882) Om nordlysets perioder/Sur les périodes de l'aurore boréale, l'annuaire 1880, Inst. Météorol. Danois, Copenhagen.</ref> írta le, miután észrevették, hogy legtöbbször itt látható. A napi pozíció nyomon követhető az Interneteninterneten.<ref>{{cite web |website=SpaceWeather |url=http://www.spaceweather.com/ |title=Current Auroral Oval |accessdate=19 December 2014}}</ref>
 
Az északi féltekén északi fény néven ismert. Az aurora borealis elnevezés Galileitől származik.<ref>{{Cite book |doi=10.1029/HG002p0011 |chapter=An historical footnote on the origin of 'aurora borealis' |title=History of Geophysics: Volume 2 |journal=History of Geophysics: Volume 2. Series: History of Geophysics |volume=2 |pages=11-14 |series=History of Geophysics |year=1986 |last1=Siscoe |first1=G. L. |isbn=978-0-87590-276-0|bibcode = 1986HGeo....2...11S}}</ref> Ennek párjaként alkották meg az aurora australis elnevezést, ami az északi fényhez hasonlóan jelenik meg, és azzal együtt jön létre és változik.<ref>{{Cite journal |doi=10.1016/j.jastp.2006.05.026 |title=Auroral conjugacy studies based on global imaging |journal=Journal of Atmospheric and Solar-Terrestrial Physics |volume=69 |issue=3 |pages=249 |year=2007 |last1=Østgaard |first1=N. |last2=Mende |first2=S. B. |last3=Frey |first3=H. U. |last4=Sigwarth |first4=J. B. |last5=Åsnes |first5=A. |last6=Weygand |first6=J. M. |bibcode=2007JASTP..69..249O}}</ref> Nagy szélességi körökön is látható az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, Új-Zélandon és Ausztráliában.